Tanúságot tettek – Keresztút Debrecenben

A keresztútra első alkalommal került sor a „hajdú fővárosban” Gincsai Zoltán, a Szent József Gimnázium kollégiumának, Csilla nővér a Svetits intézmény kollégiumának vezetője és Kirilla Pál nevelőtanár kezdeményezésére, hagyományteremtő szándékkal.

A keresztúton közel 250–300-an vettek részt. A keresztút állomásainak színhelye a város négy temploma volt, beleértve a református Nagytemplomot, és a Miklós utcai evangélikus templomot is, valamint a negyedik állomásra Debrecen főterét, a Kossuth teret választották.

A bevezető elmélkedést a Szent Anna utcai görög katolikus templomban tartották, ahol Csilla nővér arra biztatta a gyerekeket, hogy belülről aktívan vegyenek részt ezen a tanúságtevő keresztúton, majd arra kérte őket, hogy figyelmüket próbálják függetleníteni a város, a forgalom zajától, és igyekezzenek megteremteni önmagukban a belső csöndet. Szepesi Szilárd görög katolikus káplán a templom házigazdájaként köszöntötte a diákokat.

Németh János a Szent József gimnázium lelkivezetője felhívta a gyerekek figyelmét a várható kellemetlen megjegyzésekre, a járókelők fürkésző tekintetére, amivel az utcán találkozhatnak. Megjegyezte: a keresztények élete nem mindig úgy alakul, ahogyan ők szeretnék. Elmondta, hogy a keresztet kétféleképpen lehet hordozni: elfogadással vagy az elutasítással.

A stációkat egy-egy testvérosztály, csoport vállalta. A diákok előre megfogalmazott gondolataikat osztották meg társaikkal, és az ő szemükkel látott néhány társadalmi bűn megbocsátásáért imádkoztak.

A 7. állomásnál – Jézus másodszor esik el a kereszttel –, az élet védelmére keltek. Nem kellenek ide háborúk, természeti csapások, anélkül is elpusztítjuk önmagunkat, megöljük magzatainkat. A legszégyenletesebb tetteink az élet ellen elkövetett bűneink – fogalmaztak a diákok. Egyes állomásokat jelzésértékű jelenetekkel szemléltettek. Volt diák, aki erre az alkalomra írt „Ne engedd, hogy kifosszanak” című versét osztotta meg a társaival.

A 12. állomásnál – Jézus meghal a kereszten – golgotát járó népnek nevezték a magyart a diákok, majd ennél az állomásnál gondolatban a kereszt tövébe helyezték Mária, Szent János apostol, és bűnbánó Magdolna mellé magyar szenteket, korunk vértanúit Mindszenty bíborost, Apor Vilmost és Márton Áron püspököt, de a forradalomban a hazánkért életüket feláldozó fiatalokat is, mint Jézus testőreit akik vigyázzák, hogy ne vegyék el tőlünk a golgotát.

A közel 3 órás keresztút záró imádkozásának a Szent Anna-székesegyház adott helyet. A befejező elmélkedést a feltámadásról Horváth László a székesegyház káplánja tartotta.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír