A Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának plenáris ülése
Hazai – 2004. május 13., csütörtök | 12:29
Vatikán: Május 4-én, hétfőn délután ért véget a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának a „Nemzedékek közötti szolidaritás, szociális állam és humán ökológia” témáról tartott plenáris ülése. A megbeszélésen részt vett az akadémia nemzetközi összetételű 33 tagjának többsége, a társadalmi valósággal és a nemzedékek közötti kapcsolatokkal foglalkozó szakértők csoportjával együtt. Az akadémiát 1994-ben alapította II. János Pál pápa azzal a céllal, hogy előmozdítsa a társadalomra vonatkozó tudományok fejlődését, és így hasznos információkat kapjon az egyház társadalmi tanítása kifejtéséhez.
Az ülés végén Mary Ann Glendon asszony, a Harvard University professzora, az akadémia első női elnöke a következő nyilatkozatot adta a Vatikáni Rádiónak a megbeszélésekről:
Ezt a teljes ülést elsősorban a jóléti állam válságának szenteltük, de értekeztünk a világ problematikus helyzetéről és a család valóságáról is, tekintettel az ezekkel kapcsolatos nagy értékválságra. A szociális állam eszméje a XX. században alakult ki, ám mára válságba jutott. A jóléti állam ambiciózus terv, amelyet hosszú távon nehéz tartani, mivel csökken a születések száma és meghosszabbodik az ember élete. A megbeszélés során arról folyt az eszmecsere, hogy a lelkiismeretes szociális állam miként tud szembenézni a jelenlegi válsággal. Természetesen a kérdés rendkívül összetett és nincsenek megoldási javaslatok. Mindenesetre a konferencia során az a vélemény alakult ki, hogy a szolidaritásra és a szubszidiaritásra vonatkozó katolikus tanítás segítséget jelenthet a szociális politika elvének kidolgozása terén. Az egyik legnehezebb kérdés az, hogy mi legyen a társadalom gyönge elemeivel. Mindenekelőtt segíteni kell őket képességeik kifejlesztésében. Õk támogatásra szorulnak, nem tehetünk úgy, mintha nem léteznének. Több konkrét javaslat hangzott el, pl. a nyugdíjkorhatár kitolásáról, és a juttatások csökkentéséről. Ám a legfontosabb javaslat az volt, hogy új társadalmi modellre van szükség, amely megszünteti a nemzedékeket egymással szembeállító konfliktusokat új szolidaritás teremtésével. Az állam háttérbe szorulásával és a privátszféra előretörésével kapcsolatban nem könnyű minden ország számára érvényes javaslatot felmutatni – mondta végül Mary Ann Glendon professzor asszony.
Az akadémia tagjai maguk is olyan országokból érkeznek, amelyekben rendkívül változó a társadalmi helyzet. Vannak olyan országok, amelyekben igen erősek a családi dinasztiák, mások olyan helyről származnak, ahol a család igen gyönge, az állam pedig túl erős, vagy túl gyönge. A szolidaritás és a szubszidiaritás nem elvont fogalom, hanem olyan elv, amelyet a legkülönbözőbb körülmények között lehet és kell alkalmazni. VR/MK