Tauran érsek nyilatkozata a Szentföld helyzetéről a La Croix-ban

A francia katolikus lapnak adott interjújában a vatikáni államközi kapcsolatok titkára hangsúlyozta, hogy a Születés-bazilika körülzárása ténylegesen rést ütött egy hosszú hagyományon, amely az oszmán hódítás óta éppen a status quo megteremtésével biztosította azok megkímélését. Eddig még sohasem volt példa a szent helyek megsértésére, sem az ottomán megszállás, sem a brit mandátum, sem pedig a jordán fennhatóság alatt. Most történt első alkalommal, hogy fegyveres személyek behatoltak a szent helyek belsejébe és ott tartózkodnak. Kétségtelen tehát, hogy sérelemről van szó, annál is inkább, mivel mindkét fél köteles tiszteletben tartani a status quót, amelyet a Szentszékkel kétoldalú szereződés aláírásával szentesített. Izrael Állammal 1993-ban, a Palesztin Hatósággal pedig 2000-ben írták alá a keresztény szent helyek és közösségek jogaira vonatkozó alapegyezményt. Tauran érsek szerint nagyon fontos, hogy senki se törődjön bele a jelenlegi helyzetbe és főként ne az európai országok, amelyek jeruzsálemi konzuljaikon keresztül a szent helyek status quo-jának és azok sérthetetlenségének valamiképpen a kezesei. „Úgy vélem, hogy Franciaországnak és az Európai Unió más tagországainak, amelyeket a történelem egybefűzött a Szentfölddel, világosan nyilatkozniuk kell a szent helyek immunitása kérdésében és itt nemcsak a keresztény, hanem a másik két monoteista vallásról is szó van.”
Tauran érsek emlékeztetett rá: a Szentszék diplomáciai csatornáin keresztül már 2000 novemberétől, azaz a második intifáda kezdetétől támogatta, hogy a szemben álló felek között legyen jelen egy harmadik fél, tekintettel arra, hogy az izraeliek és palesztinok között teljes a bizalmatlanság. Ez még jobban elmélyült a megszállással, az emberi életek egyre nagyobb számú kioltásával és a pusztításokkal. „Kénytelenek vagyunk belátni, hogy a konfliktus jelenlegi állapotában valakinek segítenie kell, hogy letegyék a fegyvert, hogy kölcsönösen elismerjék egymást és ismét tárgyalóasztalhoz üljenek. Megoldást csak nemzetközi kezdeményezés hozhat, melynek formáit és küldetését kompetens jogászoknak kell meghatároznia. Nyilvánvalóan egy ilyen kezdeményezés megvalósítása rendkívül összetett, hiszen hiányzik a közös nemzetközi irányvonal. Egy dolog azonban bizonyos: nem részrehajló és baráti jelenlét nélkül a kölcsönös vádaskodás nem fog megszűnni, növekedni fog az erőszak és a pusztítás teljes lesz.”
Arról, hogy ebben a helyzetben mit tud tenni a Szentszék, Tauran érsek kifejtette: az imádság mellett a Szentszék az elmúlt időszakban szünet nélkül folytatta diplomáciai tevékenységét. Eszmecserét folytat az érdekelt államokkal és a helyszínen is éjjel-nappal diszkrét kapcsolattartás történik azzal a céllal, hogy minél több emberi életet meg lehessen menteni, hogy védelmezzék a szent helyeket és enyhítsék a lakosság szenvedéseit. A Szentszék mindkét népet önzetlenül segíteni akarja, mert mély meggyőződése, hogy nincs előttük jövő, ha ellenségek maradnak. Érdemes tehát szüntelenül fáradozni, látható módon és a háttérben végzett tevékenységgel, hogy ne az erőszaké legyen az utolsó szó, sőt, hogy a testvériség és az emberség érzelme kerüljön előtérbe, mert csak ez segítheti elő a két nép boldogulását. VR/MK