Tegyük fel...

Azt mondottuk: Tegyük fel, hogy valakiben elcsendesedik a test nyugtalansága, el a képzelet minden nyoma a földről, tengerről, levegőről. Tegyük fel, hogy nem gondol az égboltozatra, sőt maga a lélek is hallgat önmagáról s a maga gondolata nélkül maga fölé emelkedik. Tegyük fel, hogy üres csend vált fel minden álmot, minden képzelődést, minden beszédet s jelet, egyszóval mindent, aminek el kell tűnnie, hogy a csendesség tökéletes legyen. Ha most ez az ember belehallgat a csendbe, megérti a mindenség szavát: „Nem mi alkottuk magunkat, hanem ő alkotott minket, aki megmarad örökké” (Zsolt 99,3-5).

Szent Ágoston

Szent Ágoston vallomásai, Kilencedik könyv, X. fejezet, Szent István Társulat, Budapest, 2002, ford. Vass József.

Kép: www.gettyimages.com