A tekintély és az értelem nem állhat ellentétben egymással

Johannes Scotus Írországban született a 810-as években. Elhagyva a szigetet, Franciaországba hajózott, hogy jelen legyen a Karolingok és Kopasz Károly körül kialakult IX. századi kulturális világban. A történészek szerint halálának dátuma a 870-es évek végére tehető – kezdte a Szentatya szerdai katekézisét.

Johannes Scotus Erigena szakavatott ismerője volt a görög és a latin patrisztikai kultúrának. Jól ismerte Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és más nyugati egyházatyák műveit; hasonlóképpen a keleti egyházatyákat, köztük Nisszai Szent Gergelyt és Aranyszájú Szent Jánost. Tanulmányozta Maximus Confessor és Areopagita Szent Dénes műveit. Az V. századi szíriai keresztény íróról azt tartotta, hogy Szent Pál közvetlen tanítványa, akiről az Apostolok Cselekedeteiben olvasunk. Az „isteni” jelzővel illetett szerző műveit Erigena latinra fordította; a középkori teológusok az ő munkásságának köszönhetően ismerhették meg Areopagita Szent Dénes írásait.

Johannes Scotus teológiai munkái a Karolingok korának letűnése után feledésbe merültek, és az egyházi hatóság cenzúrája árnyékot vetett alakjára – fogalmazott a pápa. Erigena a radikális platonizmust képviseli, amely olykor közelít a panteista szemlélethez, bár személyes szubjektív szándékai mindig az igaz tanításhoz igazodtak.

Erigena művei közül Benedek pápa a De divisione naturae (A természet felosztásáról) c. értekezést és Szent Dénes égi hierarchiájának bemutatását említette, melyekben olyan teológiai és spirituális megfontolásokat dolgoz ki, amelyek megérdemelnék a mai teológusok figyelmét is. Ez írások szerzője szerint üdvösségünk a hittel kezdődik – emelte ki a Szentatya. Nem beszélhetünk Istenről saját elképzelésünk szerint; abból kell kiindulnunk, amit Isten mond önmagáról a Szentírásban. Johannes Scotus meggyőződése, hogy mivel Isten egyedül az igazságot mondja, a tekintély és az értelem soha nem lehet ellentétben egymással. Bátran állítja tehát az értelem értékét, amely azon bizonyosságon alapul, hogy az igazi tekintély ésszerű, mert az alkotó értelem maga Isten. Az Ige megdicsőíti kissé vak értelmünket – mondta XVI. Benedek pápa Johannes Scotus tanítása nyomán.

Isten tanító szándékkal adta a Szentírást. Az írások helyes olvasata nyomán az értelem megnyílik az igazság felé vezető biztos út előtt. Ezen az úton haladva jutunk el a misztérium küszöbéhez. Ezzel kapcsolatban Erigena a theosis (megistenülés) kifejezést használja. Teológiai gondolkodása világos kísérlet arra, hogy a Kimondhatatlanból kifejezze a kimondhatót, az Ige megtestesülésének misztériumára alapozva. Ugyanakkor tisztában van azzal is, mennyire elégtelenek a szavak.

A pápa végül Johannes Scotus Erigena főművének, a De divisione naturae néhány gondolatára hívta fel a XXI. század hívőinek figyelmét: „Ne akarjunk mást, mint az igazság örömét, amely Krisztus, és ne legyen más, amit el kell kerülnünk, mint Krisztus hiánya. Ez lenne ugyanis a teljes és örök keserűség egyedüli oka. Vedd el tőlem Krisztust, és semmi jó nem marad, semmi más nem kelt bennem olyan rettenetet, mint az Õ hiánya. A racionális teremtmény legnagyobb gyötrelme a Krisztustól való megfosztottság és az Õ hiánya.” Ismerjük el magunkénak e szavakat, és alakítsuk imádsággá Õhozzá, Aki után a mi szívünk is sóvárog – mondta XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír