Telefon – 2006. január 4.

Jó, hogy hivatali teendőinket könnyebb intézni, rossz, hogy emberi kapcsolataink könnyen felszínessé válnak. Kialakult a csevegő embertípus. Régen, a füstjelzések, és a pergamentekercsek világában rengeteg múlott egy-egy találkozáson, mert nehezen lehetett eljutni egymáshoz. Most, hogy könnyű rácsörögni a másikra, felszínessé válhatnak találkozásaink.

A telefon, akármilyen nagy áldás, nem helyettesíti találkozásainkat. Ha Jézus korában lett volna telefon, valószínű, hogy komoly beszélgetésekhez nem vette volna igénybe. Olyannyira a találkozások embere volt, hogy még korának lehetőségével, az írással sem élt. Jézus biztosan nem lett volna mobilfüggő. Mária és Erzsébet találkozása sem mehetett volna végbe csevegő-programmal.

Ugyanakkor láttuk, hogy II. János Pál pápa is használt e-mailt, de ez nem váltotta ki a számtalan személyes találkozást. Az igazi találkozásokból nem vonhatjuk ki fizikai valónkat, azt a fáradságot, hogy ha fontos dologról van szó, elmegyünk a másikhoz. Éljünk jól a telefonnal, keressük egymást, legyünk elérhetők, de ne válasszuk állandóan ketté hangunkat és testünket.

Sánta János