
A csecsen fővárosban újra felszentelték az ortodox Szent Mihály-templomot, amelyet az orosz tagköztársaságban folyt két polgárháborús hadjárat során teljesen leromboltak, értékes ikonjait „ismeretlenek” ellopták, a templomot pedig felgyújtották.
A szentelési liturgiát Feofan, sztavropol–vlagyikavkazi püspök végezte, akinek az eparchiájához Groznij is tartozik. Jóllehet a restaurálási munkálatok még nem fejeződtek be, a templomban már hat hónapja újra tartanak istentiszteleteket. A templombelsőt freskók díszítik majd, amelyeket huszein Dzsabrailov csecsen miniszterelnök-helyettes adományából készülnek el. Fivére, Umar Dzsabrailov szenátor egy értékes Mária-ikont adományozott a templomnak.
P. Warlaam, a templom igazgatója az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy az újjáépítés az ortodox keresztények és a muzulmánok közötti testvériség jele. Akik pénzzel és társadalmi munkával hozzájárultak a templom újjáépítéséhez, többségükben muzulmánok voltak. „Ez megerősítette, hogy nincsenek falak ortodoxok és muzulmánok között”, vallja P. Warlaam.
A templomszentelőn megjelent számos korábbi grozniji lakos, Oroszország különböző részeiről. A nagyváros lakossága túlnyomórészt oroszokból állt, mielőtt 1991-ben Dudajev tábornok kikiáltotta a függetlenséget. Azt követően a nacionalisták sok embert kényszerítettek a köztársaság elhagyására.
A kereszténység története Csecsenföldön a középkorra nyúlik vissza. Az ország a X. és a XIII. század között grúz hatásra felvette a kereszténységet, az iszlám a XVI. század óta terjedt el.
KAP/Magyar Kurír
Kép: www.worldsecuritynetwork.com