Templombúcsú Csécsen

Az ünnepség a csécsi és az egri hívek évszázados lelki összetartozását kívánta meghálálni és erősíteni.

Suskó Mihály helyi plébános köszöntőjében XVI. Benedek pápát idézte: Az apostoli küldetés lelkipásztori, liturgikus és prófétai küldetést jelent, amelynek biztosítéka az Úr közelsége egészen az idők végezetéig… Az apostoli szolgálat révén maga Krisztus jut el azokhoz, akik meghívást kaptak a hitre.

A jelenlevők csatlakoztak a nemzet lelki megújulásának igyekezetéhez, amelyet aláírásukkal kifejeztek.  

A csécsi plébánia története

Írásos emlékek alapján a plébánia már 1333-ban létezett. A néhai Szerdahelyi István, szepsi plébánosnak 1703-ban keltezett levél-töredéke szerint a hajdani Szepsi filia 1703-ban megszűnt katolikusnak lenni. A Rákóczi függetlenségi harcok idején a plébánia és a templom ingatlanjai, dacára annak, hogy a településen a katolikusok mindig többségben voltak, a reformátusok birtokába került. Így lett ismét szepsi filiája.

A hívek 1773-ban II. József császárhoz folyamodtak, hogy eredeti templomukat és a hozzátartozó javakat visszakaphassák. A vármegye, majd az egri püspök hozzájárulásával, császári rendelet alapján állították vissza 1788-ban a csécsi plébániát. Először helyi káplánság volt, de már anyakönyvezetési joggal rendelkezett. Templom híján Horváth Miklós adott helyet az istentiszteletek tartására. A kihelyezett káplán egy földműves házában lakott. Ez az állapot 1800-ig tartott, amikor felépült a templom és az egriek közbenjárására való tekintettel a templomot Szent János apostol tiszteletére szentelték.

Suskó Mihály (csécsi plébános)/Magyar Kurír