Templommá lett múzeum

2017. március 19. vasárnap 15:37

A Biblia ma is aktuális üzenetét akarják átadni a látogatóknak a megújult budapesti Bibliamúzeumban. A tárlaton eredeti műkincsek mellett interaktív játékok és installációk segítenek elmélyülni a Szentírás világában.

A kiállítás megalkotói kifejezetten figyeltek a gyerekekre is – a kicsik szemmagasságában minden ott van a maguk képi világára egyszerűsítve abból, amit a felnőttek följebb láthatnak. A játékot azonban a felnőtteknek sem kell nélkülözniük: ők engedelmesség-bárkát rakhatnak össze.

A Biblia nem műtárgy – szögezi le Timár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője, református lelkipásztor. Azt mondja, a múzeum indulásakor ő is sokat küszködött ezzel a gondolattal, mert nem akarta azt sugallni, hogy a Szentírás múzeumba való, nem olvasásra. A felújított kiállítás azonban nem is igazán a Bibliáról, hanem a Bibliából szól. Látható persze ma is a Magyar Bibliatársulattal közösen gondozott könyvespolc, ahol számos nemzetközi fordítást és ritkaságot helyeztek el. A terv szerint a világon elérhető valamennyi Szentírás-fordításból szeretnének elérhetővé tenni itt egy-egy példányt. A múzeum most bővült, a pincerészben megnyílt új tárlat a Biblia kortörténetét, mondanivalóját, lelkiségét jeleníti meg. Ehhez azonban korszerű kiállítóhelyre volt szükség. Ki kellett takarítani A Pál utcai fiúkból ismert, egykori Ferencvárosi Dohánygyár pincéjét, amely plafonig volt sittel és szeméttel. Korábban a helyiség egy része szenespince volt, a teológushallgatók hajdanán még innen fűtötték az egész házat. Mára azonban teljesen megváltozott az épület. A kitakarított pincét Horváth Gyula belsőépítész tervei alapján építették át, s korszerű szellőztetőrendszerével így már a legszigorúbb műtárgytárolási feltételeknek is megfelel.

Csaknem kétévi levelezés és adminisztráció után több eredeti használati tárgy is érkezett a Bibliamúzeumba Izraelből: három edény Jeruzsálemből, két másik tárgy pedig a Masszádából, ezek a Krisztus utáni első századból származnak. A szerződés értelmében – izraeli műkincsek esetében eléggé szokatlan módon – a tárgyak öt évig biztosan a Bibliamúzeumban láthatók, de a kiállítás szervezői ezt még újabb öt évvel szeretnék meghosszabbítani. A tárlat két eredeti osszáriumot, azaz csonttartót is bemutat: a zsidó temetkezési szokások szerint ilyen tartókba tették a hozzátartozók az elhunytak csontjait néhány évvel azok halála után. A csonttartók hosszúságát a lábszárhoz, szélességét a koponya méretéhez tervezték. A kiállításon egy gyerekosszárium is látható. Az eredeti műtárgyakban még csontmaradványok is vannak. – A gyerekcsonttartótól egy kicsit féltem, de végül rájöttem: itt a helye. A gyermekekkel is kell beszélnünk a halálról – véli Timár Gabriella.

Számos eredeti tárgy a Szépművészeti Múzeum tulajdona. A két intézmény közötti jó kapcsolatról tanúskodik egy Krisztus előtt 1550–1440 körülről származó egyipto-kánaáni istennőszobrocska, amelyet a közelmúltban vásárolt meg a Szépművészeti. Ezt még soha sem mutatták be a közönségnek, a múzeum mégis kölcsönadta a Bibliamúzeumnak: itt állították ki most először a világon. Több hasonló, a zsidóság körül élő népek hitvilágát bemutató tárgyi anyag látható a tárlaton – ezekről Timár Gabriella azt mondja, fontosnak tartják bemutatni, milyen bálványokról esik szó a Bibliában. Mint állítja, így vagyunk ezzel ma is, hiszen könnyen elveszünk a sokféle csábításban, és még a súlyát sem érezzük ezeknek az istenpótlékoknak. Láthatók még korabeli terrakottaszobrok, pecsételők, érmék, és egy – szintén a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkapott – hatlapos kis dobókocka is.

A kiállításon megtekinthető az az Alsóhetényben 1991-ben megtalált, római kori aranyozott tiszti sisak, amelynek érdekessége a rajta látható Krisztus-monogram. Összehajtva akadtak rá egy faltöredékbe rejtve. A lelet egész Európában kuriózumnak számít. A sisak mellé egy hispán kardot tettek, valamint Pál apostol gondolatát az efezusiakhoz írt levélből: „Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben” (Ef 6,10–12). Timár Gabriella azt mondja, a mai világban szükségünk van hitünk fegyverzetére, hogy megőrizhessük saját hitünket, s „legyünk erősek abban, ami a miénk”.

A kiállítás műtárgymásolatokat is felvonultat, így látható például az úgynevezett Pilátus-kő másolata is. Az eredeti leletet 1958-ban találták, a rajta látható szövegrészletből egyértelműen kiderül, hogy Pilátus létező, befolyással bíró személy volt. Ez azért fontos, mert a történettudomány sokáig kételkedett Pilátus létezésében, akit csak a keresztény hitvallások tartottak számon – mondja a múzeum vezetője. A leletekről készült másolatok, amelyek szintén Izraelből érkeztek, tökéletesen megegyeznek az eredetiekkel.

A megújult kiállítást átszövi az interaktivitás. Az egyik installáció például az Ábrahám által megtett utat mutatja be. Érdekessége, hogy a képernyőn látható papíralapú térképen egy korabeli szekér kicsinyített makettjét mozgatva jelennek meg az adott településekhez tartozó ószövetségi igeszakaszok, majd archív fotók, és végül egy-egy kép napjainkból. Így barangolható be virtuálisan Bétel, Damaszkusz vagy éppen Úr. A térképen látható a mai Szíriában fekvő Aleppó is. Mivel Ábrahámról nem tudjuk, hogy járt volna ott, így erről a településről nem látható felvétel, de Timár Gabriella rendszeresen beszél a látogatóknak arról, hogy ma Aleppó a keresztény világ legüldözöttebb városa, ahonnan sokan éppen a hitük miatt kénytelenek elmenekülni.

A kiállításon látható egy angol nyelvű, magyar felirattal ellátott dokumentumfilm is, amely egy Jézus korabeli hajó megtalálását, kimentését és rekonstrukcióját mutatja be. Aki a képernyő elé letett kis székeken megpihen, belepillanthat a Genezáreti-tó halászainak életébe is. Egy másik helyen Heródes templomának makettjét lehet virtuálisan körüljárni.

A kiállítás bemutatja azt is, hogyan nézhetett ki egy zsinagóga Jézus korában. Xeravits Géza gyűjtésében láthatók az I. századi Palesztina zsidó és keresztény szent helyei. Megdöbbentő látni, hogy Krisztus halálát követően mennyi keresztény szakrális hely volt Palesztinában. Ezek egyikének, a Szent Sír-templomnak építéséről számol be a tárlaton egy olasz katolikus dokumentumfilm.

A kiállítás tervezői tudatosan figyeltek arra, hogy a kisgyermekeket is meg tudják szólítani. Erre nyújt lehetőséget a Noé bárkáját imitáló sarok, ahol állatokkal játszhatnak a gyerekek. A másik figyelemre méltó megoldás pedig az egész kiállításon gyermekszemmagasságban átfutó rajzos-képes sor. Itt egyszerűbben, a kicsik által is könnyedén befogadható formában látható a kiállítás felnőtteknek szóló része. Több tárgy is kézbe vehető, megtapintható – ez kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes tapasztalat. Látható, fogható és forgatható is számos olyan kancsó, korsó és tál, amelyhez hasonlókat Jézus korában használtak, ezek nézegetése közben fel-felidézhetők bibliai részletek, például a nagycsütörtöki lábmosás története.

A Bibliamúzeumban azonban nem csak a gyerekek játszhatnak: a kiállítás része egy gyönyörű, iparművészeti kézimunkával készült bárka is, amely megtapintható, sőt szét is szedhető. – Ez egy felnőtteknek szóló engedelmességjáték – részletezi Timár Gabriella. Kifejti: szimbolikusnak tartja ezt, utalva arra, hogy Noé milyen lehetetlen helyzetben engedelmeskedett Istennek, és kezdett el bárkát építeni. – Sokszor mi is így vagyunk: meghalljuk Isten szavát, megtesszük, amit kért, de nem mindig értjük azonnal, miért kell ezt tennünk – magyarázza a lelkipásztor.

Mindenki a maga területén akarja megjeleníteni azt, amiben hisz – mondja a múzeum vezetője. – Fontosnak tartom a kortörténetet, de leginkább azt, hogy Isten mit akar üzenni a 21. században a Biblián keresztül – jelenti ki Timár Gabriella, és hozzáteszi: bár ő a múzeum vezetője, a múzeum falai között lelkipásztorként beszél a Szentírás üzenetéről. Munkáját a múzeumi feladatok mellett misszióként fogja fel, hiszen olyanoknak is beszélhet Istenről, akik egy-egy időszaki kiállítás miatt jönnek el. Volt olyan látogató, aki egyszer azt mondta neki: „Köszönöm, hogy templommá is tetted a múzeumot.” Munkáját sokban segíti Bán Boróka művészettörténész is.

(A kiállítás ingyenesen látogatható Budapesten, a Ráday u. 28. szám alatt, hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, szombatonként pedig 10 és 17 óra között. Ingyenes tárlatvezetés is kérhető, de a csoportokat kérik, előre jelentkezzenek be.)

Fotó: Rádaygyűjtemény.hu; Füle Tamás

Hegedűs Márk

Az írás az Új Ember 2017. március  12-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
jo-hir-gyermekre-vagyoknak
Akiknek a NaPro-módszer segített – Exkluzív interjú a Záhonyi házaspárral

A NaPro Technológia a gyermekre vágyó meddő párok számára nyújt természetes segítséget. Záhonyi Kata és Lajos is ezt az – Egyház által javasolt – eljárást választották, annak ellenére, hogy a próbálkozás nehéz évei alatt általában a mesterséges megtermékenyítés módszereit ajánlották nekik.

2017. szeptember 24. vasárnap
fiatalok-zarandoklata-auschwitzban-valamennyien-lehetunk-beke-kezmuvesei
Fiatalok zarándoklata Auschwitzban: „Valamennyien lehetünk a béke kézművesei”

Szeptember 23-án ért véget a krakkó-auschwitzi találkozó, amelyre a Szent Egyed közösség ötszáz fiatalt hívott Kelet-Közép Európából: meghallgatták egy túlélő tanúságtételét, ellátogattak az emlékhelyekre, és együtt gondolkodtak arról, hogyan tudnak fiatalként egy erőszak nélküli világot építeni.

2017. szeptember 24. vasárnap