A teológusok nem dolgozhatnak elszigetelten

XVI. Benedek a teológiáról

Kitekintő – 2010. december 6., hétfő | 10:47

Pénteken, plenáris ülésük zárásaként, a pápa fogadta a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjait. XVI. Benedek pápa hangsúlyozta, hogy nem lehet magányban, elszigetelten teológusnak lenni. Fontos megőrizni a teológusok és lelkipásztorok között fennálló “nélkülözhetetlen egységet”.


A Zenit hírügynökség tájékoztatása szerint William Joseph Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa beszámolt róla, hogy az általa vezetett Nemzetközi Teológiai Bizottság jelenleg három témával foglalkozik: a teológiai alapelvek kérdésével; az egyetlen Isten kérdésével a három nagy monoteista vallás vonatkozásában; az egyház társadalmi tanításának a keresztény tanítás összességébe való integrációjával.

A Szentatya beszédében hangsúlyozta, hogy a teológiával kapcsolatos vizsgálódások középpontjában is a szeretetnek kell állnia, hiszen „aki felfedezte Krisztusban Istennek a Szentlélek által szívünkbe ontott szeretetét, az arra vágyik, hogy jobban megismerje Őt, aki szereti, és akit szeret.” Vonatkozik ez minden Istent szerető emberre, és különös privilégium azok számára, akiknek a teológia a hivatásuk. Kiemelte, hogy az ismeret és a szeretet két egymást kölcsönösen támogató dolog. Ebből következik, hogy semmiféle teológiai rendszer nem létezhet úgy, ha nem járja a vizsgálódás „tárgyának”, Istennek a szeretete, és ha nem az isteni logosszal, a Teremtővel és Megváltóval folytatott párbeszédből táplálkozik. Ez a teológiai gondolkodás segíti a más vallású hívőkkel és a nem hívőkkel folytatott párbeszédet, és hozzájárul a világ békéjéhez. Hangsúlyozta: „egy olyan Isten, akit nem a megbocsátás forrásaként látunk, nem lehetne fény a béke ösvényén.”

Emlékeztetett arra, hogy nem szabad elválasztani egymástól a kinyilatkoztatott Istenen való szemlélődést és a felebarát iránti szeretetet, mert a társadalmi szolidaritás az örökkévalóság távlatát rejti magában. Végül hangsúlyozta: „Egy olyan világban, amely értéknek tartja a kereszténység számos ajándékát – például a demokratikus egyenlőséget -, de nem ismeri saját ideáljainak gyökerét, különlegesen fontos megmutatni, hogy a gyümölcsök elpusztulnak, ha kivágjuk a fa gyökerét.”

Magyar Kurír
(tzs)