Tette keresztény tanúságtétel – A Világ Igaza kitüntetés átadása

Hazai – 2009. április 1., szerda | 12:52

Az embermentések története a felebaráti szeretet története. Emlékeznünk kell e szeretetre, hogy ismétlődő fájdalmas helyzetekben ne a rossz, hanem a jó irányítsa tetteinket – mondta Várszegi Asztrik főapát Pannonhalmán, a Világ Igaza díj átadásán március 31-én.

A posztumusz díjazott Brunschweiler Benedek Eduard, aki 1944-45-ben a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként bátor helytállásával számos ember életét mentette meg.

Az ünnepségen megjelent  Juliusz Janusz apostoli nuncius,  Christian Mühlethaler svájci, és Michael Zimmermann osztrák nagykövet,  a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet képviselői, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt képviselői, a Zsidó Hitközség országos és helyi képviselői, a Holokauszt Emlékközpont képviselői, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselői, és számos más közéleti szereplő.

A díjazott életét  Szita Szabolcs, a Holokauszt Közalapítvány vezető történésze ismertette „Megemlékezés Eduard Benedek Brunschweilerről, a Nemzetközi Vöröskereszt pannonhalmi megbízottjáról” című előadásában.

A díjat Aliza Bin-Noun nagykövet asszonytól Várszegi Asztrik vette át. A nagykövet asszony beszédében kiemelte: Eduard Benedek Brunschweiler a II. világháború alatt saját élete kockáztatásával mentette zsidó emberek életét, és ez akkor nagyon nagy dolog volt. A díj alapítása és odaítélése megmutatja Izrael állam hálás elismerését a megmentett zsidó emberek nevében, a családok nevében azoknak az embereknek, aki tettek valami különlegeset, rendkívülit ebben az időszakban – fogalmazott Aliza Bin-Noun.

A díjátadás után a résztvevők megkoszorúzták  Eduard Bendek Brunschweiler és Friedrich Born emléktábláját, majd a bazilikában Kelemen Krizosztom főapát sírjánál emlékeztek, aki már korábban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 

Arra a kérdésre, hogy mit mondhat Eduard Brunschweiler példája a mai embernek, Várszegi Asztrik elmondta: „Ha a mát, akár a világot, akár hazánk lelki békétlenségét és nyomorúságát nézzük, akkor az ő tette egyfajta keresztény tanúságtétel és bátorság. Az üldözöttek, a kisemmizettek, a megbélyegzettek védelmére ad nekünk példát Brunschweiler. Szegények, kirekesztettek, megpecsételtek mindig lesznek közöttetek, mondaná Jézus maga is, és erre az evangéliumi szabadságra és az isteni törvényre, a felebaráti szeretet mindig időszerű törvényére, és a keresztény ember belső szabadságára kitűnő példa Eduard Brunschweiler."

Az ünnepségen részt vett a ma 67 éves Balázs Endre is, aki három éves gyermekként, szüleivel és nyolc hónapos öccsével kapott menedéket az apátságban. Õ így emlékezett vissza ezekre az időkre: „Életem első emlékei ide kötnek – három és fél éves voltam akkor, de jól emlékszem mindenre – még azt is megmutattam Várszegi főapát úrnak, hogy melyik szobában laktunk. Öcsémnek, akkor nyolc hónapos csecsemőként, angolkórja volt, mert nem volt elég ennivaló. Arra is emlékszem, hogy a faluból egy néni minden nap egy kis tejet hozott fel, hogy mi élelmiszerhez jussunk. ... A körülményekhez képest nagyon rendes szobában laktunk, fűtésünk is volt. A háború poklához képest mi nagyon jól éltünk. Emlékszem, hogy nagyon sok ember volt itt, és azt megkaptuk, amit talán otthon sem kaptunk volna meg."

* * *

A Várszegi Asztrikkal és Balázs Endrével készített interjú szerkesztett változatát Megkérdeztük rovatunkban olvashatják. Az Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszonnyal, Várszegi Asztrik főapáttal és Balázs Endre túlélővel készült teljes interjú meghallgatható a Katolikus Rádió, Lámpás – egyházi magazin című műsorában, április 1-jén, szerdán, 16.35-től.

Magyar Kurír