A Tihanyi Bencés Apátság jövőre ünnepli alapításának 950. évfordulóját

Tihany: – A Tihanyi Bencés Apátság szent ősi helye a magyarságnak. Sokak számára szent hely, mint vallási hely, és magyar hely, mert itt temették el I. András Árpád-házi királyt. Tihany ugyanakkor találkozási pont is. Ha valaki találkozni szeretne egy barátjával, ismerősével, viccesen azt szoktam mondani: türelem, ha ideáll az Apátság bejáratához, hamarosan találkozhat vele, akár Ausztráliából, Indonéziából, vagy Nyíregyházáról érkezik a várt személy – mondta Korzenszky Richard OSB tihanyi perjel 2004. szeptember 15-én tartott sajtótájékoztatóján Tihanyban, a Kelén motoros hajón.
A szokatlan helyszínen, a Balatonon megrendezett sajtótalálkozó apropóját az adta, hogy a Tihanyi Bencés Apátság jövőre, 2005-ben ünnepli alapításának 950. évfordulóját. Ugyanebben az évben ünnepeljük a Tihanyi Alapítólevél születésének 950. esztendejét is, amely a magyar művelődéstörténet fontos, és kiemelkedő dokumentuma.
Korzenszky Richárd a sajtó képviselőit tájékoztatta a jubileumi év kiemelkedő eseményeiről. Az ünnepi szent év 2004. november 17-én, Szent Ányos napján kezdődik: a jubileumi évet szentmise keretében Várszegi Asztrik főapát nyitja meg. – Mi bencések, akik itt élünk, Pannonhalmához tartozunk. 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán jöhetett ide az első bencés plébános, Pásztori Valter atya, aki nagy lendülettel fogott hozzá az újraépítéshez. 1994 óta élünk közösségben – emlékezett vissza az újrakezdés időszakára a tihanyi perjel. Mint mondta: tíz éve került Tihanyba, ám akkor a templomot állványerdő vette körül, az oltárokat pedig szétszedve találta. Azóta a Bencés Apátság komoly változáson ment keresztül. Korzenszky Richárd rámutatott: a szerzetesélet lényeges eleme a közös imádság, és a lelkipásztori munka. Fontos feladatuknak tartják a lelki-kulturális-szellemi örökség őrzését és ápolását. Supra firma petra – Szilárd kősziklára építették egykor az Apátságot – hangsúlyozta, majd hozzátette: reméli, a kőszikla szilárd, s csak a domboldal megerősítése igényel komoly anyagi forrásokat. A Balaton felé eső domboldal ugyanis csúszik – mondta. Beszámolójából kiderült: a Miniszterelnöki Hivatal Egyházügyi titkársága 15 millió forintot biztosított a felújítási munkálatokra, ám ezzel szemben legalább 160-180 millió forintra lenne szükség. A tihanyi perjel kijelentette: a Tihanyi Bencés Apátság nemzeti kincs, nem csak a bencéseké, hanem mindannyiunké, az egész magyarságé. „Mi bencések a magyaroké vagyunk. Hiszen a magyar kultúra, a magyar írásbeliség bencések nélkül elképzelhetetlen lenne” – mutatott rá.
2005. március 19-én jubileumi kiállítás nyílik a Tihanyi Apátság épületében, majd május 21-én jubileumi ünnepségre kerül sor, Mádl Ferenc köztársasági elnök részvételével. 2005. szeptember 10-én a magyarságért könyörgő szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be. A jubileumi év Szent Ányos ünnepén zárul. A rendezvények között hagyományos ünnepek, találkozók, konferenciák, hangversenyek és kiállítások szerepelnek.
A tihanyi Bencés Apátságot I. András király építtette 1055-ben. Az épületben folyó szerzetesi élet többször megszakadt a történelem folyamán. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket Magyarországon. Megszűnt az élet a bencés székházakban és gimnáziumokban is, feloszlatták az apátságokat. A szocializmus idején a Bencés Rend két gimnáziumot tarthatott fenn: Pannonhalmán és Győrben. A rendszerváltozás után, 1994-ben visszakapott tihanyi apátsági épületben jelenleg hét szerzetes él. MK