„Tiszteljük a szenteket!” – Gizella zarándoklat Veszprémben

A szentmise elején Gódány Róbert és Rita – a Schönstatt Családmozgalom országos felelősei – felolvasták Wilhelm Schraml – Boldog Gizella szülővárosának –, Passau püspökének levelét, amelyben köszönti a keresztény hitben és Boldog Gizella királyné személyében közös gyökerekkel rendelkező ünneplőket.

Seregély István érsek szentbeszédében emlékeztetett Gizella királyné önfeláldozó szeretetére, amelyből táplálkozva férje (István), fia (Imre) és unokája (Skóciai Margit) szentté válhatott. Így – vele együtt – magasan állnak a kereszténység, a magyar nép és egész Európa előtt példaképekként és bátorítókként. Gizella István király halála után visszatért szülőföldjére, és onnan haláláig imáival támogatta a magyar népet.

„Bátorítom a jelenlévőket annak az örökségnek a megbecsülésére, amely Gizella révén lett városunk, a nép és reményeim szerint a jövő nemzedék kincse” – mondta az érsek.

„Gizella lelkében Jézus Krisztus emberekért életét adó szíve és áldozatkész szeretete élt. Nagy szükség van a másokért élni akaró emberekre!” – hangsúlyozta a főpásztor – „De nem aggódom, nem veszítem el bizakodásomat, hiszen ma is vannak szenteket nevelő családok!” „Családok, amelyeket egy egészséges férfi és egy egészséges nő alkot, akik ’beleöregednek’ gyermekeik nevelésébe, s akik a maradandó jövő forrásává tudják tenni mulandóságukat.”

„Ahhoz, hogy az ember odaajándékozhassa életét társainak, szükséges a keresztény hit – Isten ajándéka, amit kérni kell és amely eligazít az emberi életben, szükséges az életét nem sajnáló áldozatkészség – amely nem magának, hanem a rábízottaknak adja az idejét, a tudását és anyagi javait is. Ameddig egy ember, egy kor csak a mának él, annak helyére életrevalóbb nemzedék érkezik, és elfoglalja az élet beteljesítésére szolgáló emberi élet színpadát.”

„Isten elődeinknek megadta a kereszténység kincsét, a megbocsátást: a teljes újrakezdés lehetőségét. Erre szüksége volt István és Gizella házasságának is, az első magyar királyi családnak is, szüksége volt elődeinknek, és ha élni akarunk, erről mi sem mondhatunk le.”

Végül Seregély István érsek fohászában kérte Boldog Gizella királynét, hogy „megőrizzük és hatékonnyá tudjuk tenni életünkben azt a lelkületet, amelyet ő hozott nekünk”.

A szentmise záró áldása előtt Juliusz Janusz apostoli nuncius köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetve arra, hogy a Szentatya ma nem csupán képviselője által van jelen, hanem sajátos módon is, hiszen abban az egyházmegyében született, ahonnan Gizella királyné is származik.

„Tiszteljük a szenteket!” – mondta a nuncius, utalva XVI. Benedek pápa első enciklikájára, amelyben a szenteket a történelem igazi fényességeinek nevezi, mert ők a hit, a remény és a szeretet emberei.

Juliusz Janusz arra kérte az ünneplőket, imádkozzanak Istenhez, kérve Boldog Gizella és Isten Anyja közbenjárását, hogy védelmezze a családokat, adja meg a magyar nőknek az anyai szeretet lelkületét, teremtse meg az élet tiszteletének szellemiségét, és tartsa meg a családokat szeretetben és egységben.

A szentmise végén, Seregély István áldása mellett a nuncius a Szentatya áldását is közvetítette a megjelenteknek.

Török Viktória/Magyar Kurír