Tíz éve avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót

Az ünnepség kezdetén Székely László Körmend legendás Hercege című költeményét közösen énekeltek a jelenlévők. Bebes István polgármester örömmel idézte fel a tíz évvel ezelőtti eseményeket, amelyek Körmenden és Rómában történtek azokban a napokban, és amelyek felejthetetlenek maradnak a körmendiek számára. „Őrizni akarjuk a Szegények Orvosa örökségét” – mondta a polgármester. A köszöntő után Vanyó Tihamér bencés A hitvalló herceghez című verse hangzott el, Horváth Viktória előadásában.

Gyürki László pápai prelátus, a boldoggáavatási eljárás egyházmegyei szakaszának ügyvédje Batthyány László életszentségének fejlődése című előadásának elején felidézte a herceg nehéz gyermekkorát. Édesapja hűtlenül elhagyta családját, majd röviddel ezután az édesanya is meghalt 39 éves korában. A buzgó édesanya példája, valamint P. Kőnig és P. Weiser jezsuita atyák voltak igazi támaszai a fiatal Batthyánynak. Életútja csak akkor rendeződött, amikor az orvosi egyetemre beiratkozott. Édesapjának rákbetegségében már tudott segíteni, és megbocsátott neki. Ezzel helyreállt az apaképe.

Leánytestvérei kövzetítésével házasságot kötött Mária Terézia Coreth-tel. Esküvőjük előtt mindketten életgyónást végeztek. László számára ez volt a szenteknél ismert első megtérés. Házasságukat szentségnek tartották, elfogadták a gyermekáldást. Egyre inkább elmélyült egymás iránti szeretetük és Istennel való kapcsolatuk. 1907 nagyböjtjén háromnapos magányt tartottak, és életgyónást végeztek. Ez volt László második megtérése. Ekkor kötelezte el magát végleg a szeretetszolgálatra, a szegények orvosa lett. Úgy érezte, hogy ezt a karizmát kapta Istentől. A világháború idején a környező falvakban is példásan látta el az orvosi szolgálatot. A betegben Krisztust látta és szolgálta. Nemcsak a testét, hanem a lelkét is meg akarta gyógyítani. Kis katekizmust írt, amit betegeinek ajándékozott.

Hősiesen viselte az élet keresztjeit, megpróbáltatásait. Elsőszülött fia, Ödön 21 éves korában meghalt. Trianon után vagyonának nagy részét elveszítette. A gondviselő Istenre bízta magát és családját. Legnehezebb keresztútja még hátra volt: 14 hónapig tartó rákbetegségét példás türelemmel, Istenben bízó lelkülettel viselte. Betegsége alatt mintegy ezer görcsöt állt ki.

1931. január 22-én fejeződött be földi élete, helyesebben beteljesedett. Életszentségét megérezték a hívek. A temetést végző Mikes püspök mondta: nem érte, hanem hozzá kell imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a mennyország ajtaját. Ezt mondta ki 2003. március 23-án Boldog II. János Pál pápa. Várjuk az újabb csodát, amely szentté avatásához szükséges – zárta előadását a pápai prelátus.

Császár István általános helynök – aki a boldoggáavatás idején körmendi káplán volt – ismertette a Körmend ünnepe című, ez alkalomra megjelent könyvet, amely a boldoggáavatás előkészületeiről, körmendi eseményeiről és a boldoggáavatásról szól. A Rómába induló zarándokcsoportok – mintegy 30 busz, több püspök és pap – állt meg Körmenden, és szentmisét mutattak be abban a templomban, amelyben Batthyány Boldog László vett részt rendszeresen a szentmiséken. A hívek nagy szeretettel fogadták a zarándokokat.

A könyvismertetés után képekkel elevenítette fel a mondottakat. Az ünnepség befejezéseként elhangzott Batthyány László 21 éves korában meghalt fiának, Ödönnek Ave Maria című műve, Porpácziné Tóth Cecília és Sabáli László előadásában.

A bejáratnál Batthyány Lászlóval kapcsolatot könyvekhez juthattak a jelenlévők, valamint emlékképet kaptak a Boldogról – írta Gyürki László.

Martinus/Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír

Fotó: Bedőcs Gyula