Tíz éves a Pápai Életvédő Akadémia

Vatikán: Február 19-e és 22-e között zajlott a vatikáni új szinódusi teremben az Életvédő Pápai Akadémia X. Nagygyűlése. Az Akadémiát II. János Pál Pápa alapította 1994. február 11-én „Vitae mysterium” – k. Motu propriójával azzal a céllal, hogy az élet védelmén és előmozdításán munkálkodva az egyházon belül kimerítő tájékoztatást nyújtson a bioetika kényes és folytonosan változó témájáról. A három napig tartó idei nagygyűlés résztvevői felidézték az elmúlt tíz év eredményeit.
A február 19-i nyitó szentmisét Javier Lozano Barragán bíboros celebrálta, majd az Akadémia elnöke, Juan de Dios Vail Correa mondott nyitóbeszédet, melyben elmondta: nagy horderejű kérdésekről foglaltak állást az elmúlt években, mint az emberi embrió természetének meghatározása, az eutanázia vagy a mindenáron való gyógyítás problémája. Fiorenzo Angelini bíboros felhívásával – ti. hogy kezdjék meg az Életvédő Akadémia első elnöke, Jérome Lejeune professzor boldoggá avatási eljárását - a gyűlés résztvevői egyhangúlag és lelkesen értettek egyet. Léjeune professzor a XX. század nagy génkutatójaként hivatásában hősiesen megélt keresztény hitével tűnt ki; tanúságtétele követendő példa a mai napig, hiszen világunkban a bioetika terén számos esetben az emberi élet védelmével ellenkező érdekek feszülnek a háttérben, melyek nyomást gyakorolnak a társadalomra. Az egyház mindig is kiállt az emberi élet szentségének védelme mellett, nem ritkán komoly nehézségekkel szembesülve ezen üzenete célba juttatása során. VR/MK
Pápai üzenet
A szentatya üzenetben köszöntötte a tízéves fennállását ünneplő Pápai Életvédő Akadémia elnökét, elnökhelyettesét és valamennyi tagját. Üzenetében a pápa hangsúlyozta az Akadémia által végzett munka fontosságát, tekintettel az emberi élet és méltóság viszonylatában felmerülő súlyos etikai kérdésekre, amelyekkel szemben az orvostudomány ugrásszerű fejlődésével óhatatlanul állást kell foglalnunk.
Az emberi utódlás, a genetika és a molekuláris biológia, vagy a súlyos betegek kezelése terén az orvosi technológia egyre növekvő uralma sokszor haszonelvű és hedonista ihletésű eszmeáramlatok elterjedésével párosul, amelyek eltévelyedett magatartásformákhoz, az ártatlan élet sérthetetlenségének tiszteletben tartását és a személyes méltóságot veszélyeztető igazságtalan törvények megfogalmazásához vezethetnek – írta üzenetében II. János Pál pápa. Ezek után az Evangelium vitae kezdetű enciklikában megfogalmazott gondolatokra utalt, ti. hogy a Pápai Életvédő Akadémia tevékenysége értékes az értelmiségiek, különösen pedig azon katolikusok számára, akik a kulturális élet központjaiban, iskolákban és egyetemeken dolgoznak, valamint tudományos és technikai kutatással foglalkoznak. A szentatya üzenetében köszönetét fejezte ki az Akadémia tagjainak nagy felelősséggel járó elkötelezett munkájukért, amelyet a tudományos kutatás és az Egyházi Tanítóhivatal által irányított teológiai, filozófiai megfontolások közti párbeszéd előmozdításáért tesznek. A pápa kiemelte: „egyre nagyobb szükség van arra, hogy – különösen a biomedika terén – kutató szakembereket fogékonnyá tegyék a tudományos módszeresség és az antropológia, valamint a keresztény etika összehangolásából származó jótékony gazdagodás lehetősége iránt”. Üzenete végén a szentatya a Pápai Életvédő Akadémia szolgálatának gyümölcsöző jövőjét, a biomedika emberibbé válását, a tudományos kutatás és a hit találkozását kívánva Apostoli áldását adta az Akadémia tagjaira és valamennyi munkatársára. VR/MK
A szentatya beszéde a Pápai Életvédő Akadémia teljes ülésének résztvevőihez
A pápa február 21-én, szombaton délelőtt fogadta a teljes ülés tagjait és beszédet intézett hozzájuk. Utalt rá, hogy a téma, amivel most foglalkoznak, az emberi élet átadásának méltósága, rendkívül súlyos, alapos vizsgálatra szoruló problémákat vet fel. Olyan alapvető értékekről van szó, amelyek nemcsak a vallásukhoz hu keresztények, hanem minden ember számára fontosak. Egyre inkább világossá válik az az eltéphetetlen szál, amely az új élet átadását a házastársi aktushoz kapcsolja, amely révén a férj a feleséggel való házastársi kapcsolat révén apává, a feleség pedig a férjjel való házastársi kapcsolat révén anyává válik. A Teremtőnek ez a terve bele van vésve a férfi és a nő fizikai és spirituális természetébe és mint ilyen, egyetemes értékkel rendelkezik. Az az aktus, amely révén a férj és a feleség apává és anyává válnak, saját maguk kölcsönös, teljes átadása révén, őket, a Teremtő munkatársaivá teszi, akik a világra hoznak egy új emberi lényt, akinek élete az örökkévalóságra szól. Egy ilyen gazdag gesztus, amely túlmutat a szülők életén, nem helyettesíthető egy technológiai beavatkozással, amelyet megfosztanak emberi értékétől, és amelyet a technika és a műszerek tevékenységének vetnek alá.
A tudósok feladata inkább az, hogy kutassák a férfi és női meddőség okait, hogy megelőzzék a gyermek után vágyakozó házaspároknak szenvedését. A pápa a házaspárok terméketlenségének természetes leküzdésére buzdította a tudományos kutatásban elkötelezetteket, különös tekintettel a hívő tudósokra.
A Pápai Életvédő Akadémia minden tőle telhetőt megtesz, hogy bátorítson minden értékes kezdeményezést, amelynek célja, hogy elkerüljék azokat a veszélyes manipulációkat, amelyek a mesterséges megtermékenyítés folyamataival együtt járnak.
A hívek közössége kötelezze el magát arra, hogy támogassa a hiteles irányban történő kutatást, ellenállva a valódi apaság-anyaságot helyettesíteni kívánó technológiákat sugalló döntéseknek. Ezek ugyanis sértik mind a szülők, mind a gyermekek méltóságát - mondta a Szentatya, majd áldását adta a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésének tagjaira. VR/MK