Tizenkét évvel Dayton után

Mato Zovkiæ, a szarajevói katolikus főegyházmegye általános helynöke a KNA hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az elkövetkező tíz évben is a külföldi erők jelentős szerepvállalására számít Bosznia–Hercegovinában. Külső segítség nélkül ugyanis a balkáni állam politikai csoportosulásai nem tudnak megegyezni. Zovkiæ stuttgarti látogatása alatt válaszolt a hírügynökség kérdéseire.

Jelenleg a többségükben muzulmán bosnyákok, ortodox szerbek és katolikus horvátok lakta Bosznia–Hercegovinában mintegy tízezer ENSZ békefenntartó katona állomásozik.

Tizenkét évvel a polgárháború lezárása után a 69 éves helynök a külföldi jelenlét szükségessége mellett legfőbb érvként a szerbek domináns szerepét hozta fel. A szerbek a békefenntartó csapatok kivonulása mellett vannak, a muzulmánok és a katolikusok viszont még ellenzik ezt.

Zovkiæ közvetve bírálta a Hágai Nemzetközi Törvényszék február 26-i ítéletét is, amely felmentette Szerbiát a bosnyák muzulmánok ellen elkövetett népirtás közvetlen felelőssége alól. A szarajevói helynök úgy fogalmazott: Bosznia–Hercegovina szerb vezetésű része, a Szerb Köztársaság eleve csak a népirtás által jött létre. „Ezért fel kell tennünk a kérdést, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága” – nyilatkozta az általános helynök.

Zovkiæ a katolikus egyház álláspontjaként egy Európába integrált boszniai állam képét vázolta fel, amelyben tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert emberi jogokat. „Lehetséges a három vallási közösség lakta Bosznia” – hangsúlyozta. A muzulmánok is képesek erre, ahogy az európai integrálódásra is, mivel a boszniai iszlám toleráns és nyitott a világra. A bosnyák-iszlám közösségek előtt álló problémaként Zovkiæ az arab befolyásoltságú és támogatás alatt álló mecsetközösségek azon kísérleteit nevezte meg, amelyek az iszlám szigorúbb változatának bevezetésére irányulnak.

Magyar Kurír