Katolikus imát fogalmaztak meg a mexikói erőszak ellen
A mexikói El Excélsior című napilap szeptember 4-én közölte a mexikói püspöki kar döntését, amelynek értelmében imát fogalmaztak az erőszak ellen. A mexikói katolikus egyház különösen a monterreyi Casino Royale-ban augusztus 26-án történt tömegmészárlás miatt döntött az imaszöveg megfogalmazása mellett. Ezenkívül aggodalommal szemléli a bevándorlók elrablását, akárcsak a papok, újságírók, fiatalok meggyilkolását. Azóta már a mexikói plébániákon és székesegyházakban is a szentmisék része, mert Boldog II. János Pál pápa ereklyéinek mexikói útjával egybekötve szórólapokon is terjesztik az új ima szövegét. Íme néhány részlet nyers fordítása: „Jézus Urunk, Te vagy a békénk, tekints le az erőszaktól sújtott hazánkra, ahol még a banditáktól való félelem is rettegésben tart minket. Adj vigaszt a szenvedők fájdalmára. Vezéreld helyes útra vezetőinket, hogy helyes döntéseket hozzanak. Szólj azok szívéhez, akik elfelejtik, hogy testvéreik vagyunk, és szenvedést és halált hoznak ránk. Add meg nekik a megtérés kegyelmét. Óvd a családokat, a gyermekeket, a serdülőket, a fiatalokat, népeinket és közösségeinket.”
Tizenkilenc, a portugál egyházat fenyegető veszélyre figyelmeztetett Porto püspöke
Szeptember ötödikén közölte a katolikus hírügynökség, hogy a portugál püspöki kar alelnöke augusztus 31-én Fátimában ismertette a katolikus egyházat veszélyeztető jelenségeket a 34. nemzeti bibliahéten. Manuel Clemente többek között arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a hazai egyháznak nehézségei vannak a kommunikációban, és nincs jelen az új médiumokban. A családok széthullásával pedig a keresztény üzenet átadásának nehézségeiről sem feledkezett meg. A történész püspök a 19 árnyékon kívül lát húsz reménysugarat is, többek között a vallásközi és az ökumenikus párbeszéd szorgalmazását. Ezen túl elismerte a nők nagyobb szerepét az egyházon belül, de ez nem jelenti a cölibátus végét vagy a női papok fölszentelését. A CEP szóvivője a nehézségek leküzdésére 25 pontból álló javaslatot is előterjesztett a tanácskozáson.
Egy spanyol orvos inkább elveszíti a munkáját, de nem végez magzatelhajtást
A spanyol szülész-nőgyógyász, Esteban Rodríguez Martín 2008-ban ment először bíróságra, hogy megvédje lelkiismereti álláspontját a művi vetélés terén. Rodríguez Martín éppen egy római nemzetközi kongresszuson tartózkodott, onnan adott interjút a spanyol katolikus hírügynökségnek. Jelenleg a dél-andalúziai Algeciras városában, a Puta de Europa közkórházban segít a szülések levezetésében, illetve közvetlenül szülés előtt álló anyák ellátásában. Továbbra sem hajlandó azonban olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy a születendő gyermek például Down-kóros lesz, hogy aztán megszabaduljon tőle a leendő anya. Legnagyobb megdöbbenésére azt látja, hogy minél jobb egy szülés előtti vizsgálat eredménye, a szülő nők annál inkább hajlamosak elvetetni magzatukat. Feljebbvalói megtagadták tőle, hogy átadják neki a diagnózisok bizonyítékait. Márpedig ő az élet védelmére esküdött fel, és most várja a bíróság döntését, de felkészült arra a változatra is, hogy el kell hagynia pályáját. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az igazság sokszor a mártírium mellett áll. Rodríguez Martín egy ritkán emlegetett érvre hívta fel a figyelmet: az érdekek olyan magas körökből származnak, hogy a tudományos társadalom nem hajlandó beismerni a tudományos tényeket. A szülész-nőgyógyász számára pedig ilyenkor nem mard más hátra, mint hogy a lelkiismeretére hivatkozzon, de az igazi okok tudományosak, nemcsak erkölcsiek és vallásosak. A magzatelhajtás ugyanis nem a szülő nő monodrámája. Van egy emberi lény, aki meghal, egy másik, aki öl, és ott az asszony, aki elszenvedi az összes következményt, és persze az apa is, akiről nem szoktak beszélni. Csakhogy nem az anya öl, hanem az orvos, ez pedig ellentmond a tudomány lényegének, ezért az ő érve tisztán tudományos.
Magyar Kurír
(st)