Több mint nyolcezer hívő vett részt a Mária neve ünnepen Bécsben

Varga Jánosnak, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása

Kitekintő – 2010. szeptember 14., kedd | 14:24

Szeptember 12-én rendezték meg 50. alkalommal a bécsi városi sportcsarnokban Mária nevének ünnepét, amelyen Christoph Schönborn bíboros mutatott be ünnepi szentmisét.

Szeptember 12-én rendezték meg 50. alkalommal a bécsi városi sportcsarnokban a Mária neve ünnepet. Már délután több mint nyolcezren jöttek össze, hogy együtt imádkozzanak és hálát adjanak Istennek az imádságban és a Szűzanya közbenjárására megtapasztalt kegyelmekért. A kerek évforduló mellett hangsúlyt kapott az osztrák államszerződés 55. évfordulója is, amelynek eredményeképpen 1955 októberében az utolsó szovjet katona is elhagyta Ausztriát. Az idei találkozó mottója így szólt: „A hit jövőt ad.”

A rendezvény előzménye, hogy Isten szolgája Petrus Pavlicek osztrák ferences szerzetespap, akinek boldoggáavatása folyamatban van, 1946-ban Mariazellben hazája szabadságáért imádkozva indítást érzett, hogy imaközösség alapításával járuljon hozzá Ausztria szabadságához és a világ békéjéhez. 1947-ben alapított imaközösségének 1955-ben már félmillió tagja volt. Abban az esztendőben május 15-én, a Mária-hónap közepén aláírták az osztrák államszerződést, és októberben, a rózsafüzér hónapjában az utolsó szovjet katona is elhagyta Ausztriát. Pavlicek úgy érezte, elvégezte feladatát; ám a fatimai püspök arra kérte, hogy amit Ausztriáért tett, tegye az egész világért is. E kérés az egész imaközösség számára felhívás volt, hogy még nagyobb figyelemmel forduljanak az egész világ felé, és imádkozzanak a békéért. A nemzetközi imaközösségnek 130 országban 700 ezer tagja van. 1980-ban a gyermekek és az ifjúság bevonása érdekében hívták életre a „békerózsafüzért". Ma a világ több mint száz országában kétmilliónál is több felnőtt és gyermek imádkozza naponta a rózsafüzért a világ békéjéért és a Szentatya szándékára.

A rendezvény délután 4 órakor ünnepélyes körmenettel kezdődött. Beno Mikocki ferences, az engesztelő rózsafüzér-imaközösség lelki vezetője köszöntötte a jelenlévőket: elsőként Irinej szerb-ortodox pátriárkát és a kíséretében lévő püspököket, Peter Stephan Zurbriggen apostoli nunciust, bécsi érseket, Christoph Schönborn bíborost, valamint a Németországból, Csehországból, Lengyelországból, Dél-Tirolból és Magyarországról érkezett híveket, köztük a Budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola diákjaiból, tanáraiból és szülőkből álló csoportját. Rövid köszöntőjében Irinej pátriárka hangsúlyozta, hogy az ima és a legszentebb Szűz tisztelete összekapcsol minket. Ausztria apostoli nunciusa felolvasta XVI. Benedek pápa üdvözletét, melynek végén a Szentatya apostoli áldását küldte az egybegyűltekre. Albert Biesinger teológusprofesszor, állandó diakónus „Miként ad a hit jövőt?” címmel tett személyes tanúságot a hit és az ima erejéről., majd a jelenlévők a világosság titkaival imádkozták a rózsafüzért.

Az ünnepi szentmisét Christoph Schönborn bíboros mutatta be, hét püspökkel és több mint száz pappal koncelebrálva. Prédikációjában a napi evangéliumból indult ki: „Nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.” Könnyen félreérthetjük e szavakat – hangsúlyozta –; Jézus nem azt mondja, hogy a kilencvenkilencnek nem örülnek a mennyben, de az egy megtérő bűnösön végtelen öröm lesz. Isten számára az ember fontos, méghozzá minden ember. Keresi az embert, még ha az be is szennyezte magát és látszólag méltatlanná is vált. Ha ezt az együttérzést megértettük, akkor értettük meg Jézust – emelte ki a bíboros. Utalt arra, hogy Ausztriában a katolikus hívek negyede bevándorló; idézte Irinej pátriárka aznap délelőtt elhangzott szavait: a szerbeknek el kellett hagyniuk hazájukat a háború vagy a jobb anyagi lehetőségek miatt, mindent otthagytak, de ami a legnagyobb közös kincs, azt magukkal hozták, és ez a hit.

Schönborn bíboros utalt előző napi máriapócsi látogatására, ahol részt vett a kegytemplom újraszentelésének ünnepén. Megemlítette a Stefansdomban őrzött Mária-ikon 1696-ban történt csodás könnyezését. Mária sírt, sokan látták a könnyeit – mondta. Miért sírt a Szűzanya? Mert együtt érez velünk. Mert telve van Fia, Jézus szívének szeretetével, irgalmával és együttérzésével, s így minden gondunkat ismeri. Kérjük Máriát, hogy Jézus irgalmának igaz apostolaivá tegyen minket; indítsa meg szívünket, hogy örüljünk az egy megtérő bűnösnek; álljon mellettünk, hogy felvirágozzon a misszió, az Örömhír továbbadása, Jézus mindenkinek utána menő szeretetének és irgalmának hirdetése – hangzott el a bécsi érsek fohászában.

A szentmise után Pater Bernard Vosiczky heiligenkreuzi ciszterci szerzetes vezetésével több mint ezren imádkozva, énekelve vonultak hálaadó körmenetben a Hofburgba. Az ottani Hősök terén található keresztet II. János Pál pápa 1983-as ausztriai látogatásakor állították, s a Szentatya 1998-as, harmadik lelkipásztori útja alkalmával is kiemelt szerepet kapott. Ennél a keresztnél, amelyet 2004-ben rövid időre Mariazellbe vittek, a Közép-európai Katolikus Találkozó záró miséjére, a jelenlévők megújították felajánlásukat Mária Szeplőtelen Szívének.

Varga Jánosnak, a bécsi Pázmáneum rektorának teljes tudósítása elhangzott a Vatikáni Rádióban.

Magyar Kurír