A magány vagy a tömeg? Úgy tűnik, mintha a tömeg még zavarná is a magának élő embert, hogy önmagával társalogjon. Egyik változat se jó; ma a tömegembert a magányából kell kiemelni. Az emberi élet nem függhet az egytől és nem függhet a soktól sem.
Egyszerre vagyunk önmagunk és társasági lények is. Mint a Szentháromság. Ha a Lét teljessége háromfelé tudja osztani magát, akkor végtelen sokfelé is tudja osztani magát. Így teremti meg az emberiséget. Nem szabad magunkat homokszemekké darabolnunk, de masszává sem olvadhatunk.
Sánta János