A török uralom alóli felszabadításra emlékeztek Érsekújvárott

Kitekintő – 2005. augusztus 22., hétfő | 11:13

Vasárnap délelőtt 11 órakor az érsekújvári Amfiteátrumban ünnepi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros, abból az alkalomból, hogy az egykori erődváros augusztus 19-én ünnepelte a török uralom alóli felszabadulásának 320. évfordulóját.

Erdő Péter beszédében felidézte a történelmi eseményt a 22 évig tartó török uralom alóli felszabadulást, kiemelve, hogy a török feletti győzelem azért volt lehetséges, mert akkor a „keresztények nem egymás ellen hadakoztak, hanem végre egyet tudtak érteni abban, ami mindenkinek a közös dolga volt, és egynek érezték a népeknek azt a nagy közösségét, amit Zrínyi Miklós ’az nagy kereszténység’ néven emlegetett.”

Életünket nem építhetjük puszta vágyakra és véleményekre, mondta Magyarország prímása, hanem csak az igazságra, Krisztusra, aki maga az igazság. Ha nem ezt tesszük, akkor nem lesz senkinek javára mindaz, ami az egyén és közösség életében történik. Erre volt megrendítő példa a török kor történelme is, amikor a keresztények közötti belső civakodás, a nagyurak önzése szolgáltatott ki várost és országot a pusztító ellenségnek.

„Legyen életünk alapja Krisztus tanítása, tiszteljük és fogadjuk szeretettel az emberi életet, mert többet ér az élet az eledelnél, a test a ruhánál. Tekintsünk testvérként egymásra, munkáljuk a keresztények egységét, szolidaritását városunkban, Európában és szerte a világon. Figyeljünk tanulékonyan Szent Péter utódára, akinek a személyében ma is közöttünk él a Szent Péternek ajándékozott kegyelmi adomány.” – fogalmazott Erdő Péter bíboros, aki beszédének végé Isten áldását kérte Érsekújvárra, Európára és az egész keresztény világra.

(A beszédet teljes terjedelemben a Dokumentum rovatban olvashatják).

Érsekújvár a Pozsonytól egészen Zólyomig fekvő végvárak kulcsfontosságú erődítménye volt. A Nyitra folyó jobb partján az 1570-es évek közepétől a cseh és morva rendek igen jelentős anyagi támogatásával építtette fel az Udvari Haditanács. A török elleni határvédelmi rendszer legmodernebb erősségei közé tartozott, úgynevezett erődváros volt, amelyben a végvári katonaság jelentős polgári lakossággal élt együtt. A szabályos hatszög alakú végvár 1663-ban került török kézre, és az utolsó magyarországi török tartomány (vilájet) székhelye lett. A császári csapatok végül 1685 késő nyarán vették vissza.

MK

Kép: www.oszk.hu