
„A Patriarkátus, amely engedéllyel rendelkezik, hogy Törökország területén legyen, a török jog alanya. A Patriarkátus nem rendelkezik törvényes alappal az egyetemes státus igényére” – áll a bíróság döntésében.
A feljebbviteli bíróság megjegyezte, hogy Törökország nem ruházhat fel „különleges státusszal” egyetlen kisebbségi csoportot sem. Ily módon Törökország újra visszautasította, hogy elismerje a konstantinápolyi pátriárkát az ortodox közösség első vezetőjének, és hivatalosan csupán a helyi ortodox görög közösség vezetőjének tekinti.
A napokban Abdulla Güll török külügyminiszter a „Kathimerini” athéni újságnak adott interjújában kifejtette, hogy Törökország álláspontja a patriarkátus státuszával kapcsolatban változatlanul az 1923-as Laussani békeszerződés rendelkezéseire alapul, amely lehetővé teszi a konstantinápolyi pátriárkának, hogy Törökországban éljen és pasztorálja az Isztambulban élő görög-ortodox eredetű állampolgárokat.
A görög külügyminisztérium nyilatkozatában kijelentette, hogy a török bíróság döntése nem változtat azon, ahogy az Ortodox Egyház hagyományosan a Konstantinápolyi Patriarkátusra tekint. „A Konstantinápolyi Patriarkátus joghatóságának egyetemes jellege a nemzetközi szerződésekre, az ortodoxia szent kánonjaira, az Egyház történetére és hagyományára alapul” – jelentette ki Georgiosz Kumutszakosz, a külügyminisztérium képviselője. Hozzátette, hogy „az egyetemes pátriárka szellemi vezetőnek való elismerése most is, és az évszázadok során is az egész világon több száz millió – ortodox és nem ortodox – keresztény tudatában mélyen meggyökerezett” – írja a szimandron.hu az www.interfax-religion.ru honlapra hivatkozva.
szimandron.hu/Magyar Kurír
Kép: www.ec-patr.org