Törökország új szentszéki nagykövete a pápánál

Kitekintő – 2007. január 20., szombat | 10:47

A pápa a katolikus egyház jogi státuszának elismerését kéri Törökországtól, „a török alkotmány értelmében mindenkit megillető vallásszabadság” jegyében.

XVI. Benedek pápa pénteken délelőtt fogadta Törökország új szentszéki nagykövetét, Muammer Dogan Akdurt, aki bemutatta kormánya megbízólevelét.

A pápa az új török nagykövethez intézett beszédében ismételten háláját fejezte ki az ország hatóságainak és lakosságának azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben tavaly decemberben részesítették. A Szentatya elmondta: az Ankarában, Efezusban és Isztambulban tett látogatás felejthetetlen élmény volt. VI. Pál és II. János Pál nyomaiban járva személyesen is meggyőződhetett azokról a jó kapcsolatokról, amelyek Törökország és a Szentszék között már régóta fennállnak. A politikai hatóságokkal való találkozói során a pápa ismételten leszögezte, hogy a katolikus egyháznak mély gyökerei vannak a török társadalomban, annak az értékes örökségnek köszönhetően, amelyet a kis-ázsiai első keresztény közösségek jelentenek. Pótolhatatlan továbbá az a szerep, amellyel a mai Törökország területén megtartott első egyetemes zsinatok hozzájárultak az egész egyház életéhez. A mai helyi keresztény közösségek, bár kisebbségben vannak, hozzá kívánnak járulni a nemzet építéséhez és a társadalom javához.

A pápa hangsúlyozta, hogy katolikus egyház – a török alkotmány értelmében mindenkit megillető vallásszabadság alapján – szeretné, ha elismert jogi státusszal rendelkezne, és ha létrehoznának egy olyan fórumot, amely hivatalos párbeszédet tesz lehetővé a helyi püspöki konferencia és az állami hatóságok között a fennálló problémák megoldására.

A Szentatya emlékezetes törökországi látogatása során több ízben is kinyilvánította a katolikus egyház tiszteletét az iszlám iránt, továbbá azt, hogy ő maga és a hívek is nagyra becsülik a muzulmán hívőket. Ezt különösen is kifejezte az isztambuli Kék Mecsetben tett látogatásakor. Napjainkban, amikor a feszültségek egyre fokozódnak, a Szentszék meggyőződése, hogy a különböző vallások híveinek közösen kell törekedniük a békére, kezdve azzal, hogy elítélik az erőszakot, amelyet a múltban gyakran használtak fel vallási okokra hivatkozva. A vallások egyesíthetik erőiket a Mindenható képmására teremtett ember tiszteletben tartása érdekében, valamint azért, hogy elismertessék a személyek és a társadalmak életét szabályozó alapvető értékeket. A párbeszéd, amelyre a vallási vezetők között minden szinten szükség van, a mindennapi életben kezdődik, valamennyi vallás híveinek egymás iránti kölcsönös tisztelettel.

A Szentszék elismeri azt a sajátos helyet, amelyet Törökország foglal el az ázsiai és európai földrész között, földrajzi és történelmi hídként, valamint kultúrák és vallások kereszteződéseként. Értékeli, hogy az ország sürgeti a közel-keleti tárgyalások újrakezdését, valamint segítséget nyújt Libanonban az ország újjáépítéséhez. A Szentszék mindig nagy érdeklődéssel követi a nemzetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldják a múltból örökölt konfliktusokat, olykor egy harmadik ország, illetve területi vagy nemzetközi hatóságok bevonásával. A gazdasági és pénzügyi globalizációt követnie kell a közös, világméretű politikai elkötelezettségnek, hogy biztosítsák a tartós és szervezett fejlődést kivétel nélkül mindenki számára.

Végezetül a pápa a nagykövet személyén keresztül köszöntötte Törökország katolikusait, valamint I. Bartolomaiosz pátriárkát és az ortodox híveket.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép (a Szentatya törökországi látogatásáról): AsiaNews