Törölnék a hittant Baszkföldön a tantárgyak közül

A spanyol katolikus egyház számokban

A spanyol katolikus egyház hírügynökségén (ACI) kívül még két vezető spanyolországi médium – a konzervatív ABC és az inkább liberális El Mundo – is értékelte az állami kezelésű spanyol Társadalomkutató Központ (CIS) idén közölt felmérésében a katolikus egyház adatait, és összehasonlította a tavalyi adatokkal. Ezek közül többek között azt emelte ki a konzervatív ABC vasárnapi száma, hogy 2,1 százalékkal nőtt a vasárnapi misékre járó hívők száma. A tavaly januári felmérés alapján többen vallották magukat katolikusnak (74,3 százalék), mint idén (72). Az említett 2,1 százalékos növekedést úgy kell érteni, hogy a spanyolországi lakosság lélekszáma 47 millió főre tehető, tehát ha a megkérdezettek 15 százaléka jár rendszeresen a vasárnapi misére, akkor ez a 2,1 százalékos növekedés körülbelül hétmillió főnek felel meg. Juan Antonio Martínez Camino, a spanyol püspöki kar (CEE) szóvivője és főtitkára úgy magyarázta az elmúlt év és a korábbi esztendők elhanyagolható ingadozásait, hogy ezek az adatok is igazolják a katolikus egyház elismerésre méltó szilárdságát és kreativitását. A 2010-es költségvetési és egyéb adatokról már megállapította, hogy bár több mint 200 ezerrel több adózó (9,2 millió fő) ajánlotta fel jövedelme 0,7 százalékát az egyház javára, a válság miatt 1,1 millió euróval kevesebb pénzhez jutottak –  püspökök egyöntetű következtetése szerint a válság miatt. A spanyol katolikus egyház 2008 óta évente beszámol tevékenységéről, amit rendszeres és egyfajta „népszavazásnak” is felfog –  mondta Martínez Camino, Madrid segédpüspöke. Márpedig a katolikus egyház az egyetlen olyan intézmény, amelyik évente megmérettetik ezen a népszavazáson, és nem találtatik könnyűnek – jelentette ki Fernando Giménez Barriocanal, a CEE gazdasági ügyeinek helyettes vezetője. Sőt, az egyház kezelésébe tartozó Cadena Cope rádiónak adott interjúban már csak azért is megerősítette a kedvező képet róluk, mert csak az iskolák fenntartásával több mint 3,5 milliárd eurót takarítanak meg az államnak. A kórházakkal pedig egyenesen tízmilliárdokat jelentenek az általa működtetett egészségügyi intézmények.

Törölnék a hittant Baszkföldön a tantárgyak közül

A javaslat a bilbaói megjelenésű mérsékelt nacionalista Deia (Felhívás) című napilap portálján jelent meg még február 14-én. Az autonóm tartomány szocialista párti oktatási felelőse, Isabel Celaá a helyi szülői szövetség (EHIGE) kérésének engedve beszélt erről az elképzeléséről. A Radio Euskadinak adott interjúban pedig egyenesen kívánatosnak tartotta ezt a lehetőséget a laikus iskolák érdekében, mivel szerinte a madridi kormány és a Vatikán közötti megállapodások értelmében sincs szükség a diákok által választható iskolai hittanra, ha nincs rá valós igény.

Kubában és Mexikóban is javában készülnek a pápalátogatásra

A március végén – 23. és 26., illetve 26. és 28. között – Mexikóba és Kubába látogató XVI. Benedek pápa fogadására készülő két latin-amerikai országban már javában zajlanak az előkészületek. Christophe Pierre, Mexikó pápai nunciusa többek között azt emelte ki az előkészületek közül, hogy a Szentatya biztonságát tekintik a legfontosabb feladatnak. Leszögezte, hogy bár figyelemmel kíséri az ország politikai eseményeit (júliusban elnökválasztást tartanak), utazása teljesen politikamentes – foglalta össze a legfontosabb előzetes eseményeket az El Excélsior című mexikói napilap. A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) egyebek között megemlítette Alberto Ramos Guerrero ácsmester közlését, miszerint az imazsámolyt felajánlották a pápának a León városában – a közép-mexikói Guanajuato szövetségi államban – tartandó szabadtéri szertartásra, mert ilyen alkalom csak nagyon ritkán adódik az életben. Jorge Raúl Villegas, a pápalátogatás mexikói lebonyolításának felelőse azt is elmondta az érdeklődőknek, hogy 25-én csaknem 200 püspök és mintegy 3000 pap koncelebrálja majd a leóni szentmisét.

Kubában is nagyon várják Benedek pápát. A szigetország keleti nagyvárosában, Santiago de Cubában a Cobre-i Miasszonyunk, a sziget védőszentjének bazilikája előtt celebrálja első szabadtéri szentmiséjét, a másikra pedig Havannában kerül sor. A helyszínen, ahol a pápa az első éjszakát tölti az erre az alkalomra épített egyszintes és földrengésbiztos házban, már nemcsak a helyi védőszent szobrát és templomát díszítik, hanem a bazilika környékét is helyrehozzák.

Magyar Kurír

(st)