A totalitárius rezsimek áldozatairól emlékeztek meg Szlovéniában

Kitekintő – 2013. augusztus 24., szombat | 10:57

Ljubljanában augusztus 23-án Juliusz Janusz érsek, Szlovénia apostoli nunciusa mutatott be szentmisét a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapja alkalmából. A szertartást követően megemlékezést tartottak, amely során Szlovákia szlovéniai nagykövete mondott beszédet.

Juliusz Janusz érsek homíliájában utalt a nácizmus és a kommunizmus tragédiáira, majd hangsúlyozta: ez legyen a motiváció arra, hogy küzdjünk mindenfajta erőszak ellen, és mozdítsunk elő a kezdeményezéseket, amelyek védelmezik az emberi méltóságot és elősegítik a kiengesztelődést. A nuncius kiemelte: a keresztények hiszik, hogy Isten irgalmassága és szeretete segít megérteni a sok millió ember szenvedését és áldozatát, akik életüket adták a szabadság, a demokrácia, a vallás és az emberi méltóság védelme érdekében.

Az emberi szeretet nem tökéletes, szüksége van Isten kegyelmére. Nem jelenthetjük ki, hogy szeretjük az embereket, ha mellőzzük Istent, az élet és a szeretet forrását, vagy ha küzdünk ellene, és üldözzük követőit. Az emberiség történetében a totalitárius rezsimek nem tudtak jót tenni, mert tagadták Isten létezését, és megpróbálták Istent helyettesíteni saját ideológiájukkal és szabályaikkal. Ezzel nem tagadjuk azok erőfeszítéseinek értékét, akik másokért tevékenykednek, segítik a szegényeket, küzdenek az igazságosságért és a békéért, az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, de még nem hisznek Istenben.

Julisz Janusz érsek ezt követően felidézte a lengyel püspöki konferencia 1966-os levelét a német püspökökhöz, amelyet a két nép közötti kiengesztelődés érdekében írtak. Néhány évvel később létre is jött a bizalom és a kiengesztelődés iránti szándék, amelynek következtében a német kormány 1970-ben elismerte Lengyelország határait, és visszaállították a lengyel egyházi adminisztrációt. A közös munkát a békéért és kiengesztelődésért II. János Pál pápa is támogatta, amely azzal zárult, hogy számos ország visszanyerte szabadságát és nemzeti függetlenségét a kommunista rezsimek felszámolásával.

„Isten a szeretet és irgalmasság. Tanítását követve és a megbocsátás kegyelmét kérve, a kiengesztelődés a legjobb módja annak, hogy megemlékezzünk az áldozatokról, akik a diktatúrák idején szenvedtek. Ez az emberiség történelmének keresztény értelmezése. Imádkozzunk a diktatúrák áldozataiért, és kérjük Istent, hogy növelje hitünket, amely megerősíti bennünk a szeretetet és a reményt egy jobb jövő építése érdekében, a kiengesztelődés szellemében” – zárta homíliáját Szlovénia apostoli nunciusa a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapján.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír