Tudás és szeretet – 2008. január 17.

Aki tud valamit, az nem azonosul vele, hanem távolról néz rá. Meredeken hangzik, de igaz; leginkább az ördög tud mindent, hiszen látja Istent, és ismeri az embert is, erős és gyenge pontjaival együtt. Szóval mindent tud, de semmit sem szeret.

Istenben az a csodálatos, hogy egyszerre tud és szeret. Három személlyé válik, az Atya a Fiúra a Szentlélekben néz, és viszont, de a szétesés legkisebb veszélye nélkül, mert a szeretet összetartja őket. Ilyennek kellene lenni nekünk is, és akkor belátnánk, a tudás nem száraz adathalmaz, hanem élő kapcsolat egymással. Amennyiben kívülről nézek valamit és valakit, annyiban ismerem, amennyiben azonosulok vele, annyiban szeretem.

Sánta János