Az egyházmegye Szent István uralkodása alatt jött létre. 1027-1028 körül a terület urának, Ajtony vezérnek legyőzése után a király hadvezére, Csanád vezér létrehozta a Marosvár székhellyel működő Csanád vármegyét. A székhely később szintén felvette a vezér nevét.
A Csanádi püspökség létrehozására 1030 körül került sor. A feladattal Szent István király fiának Imre hercegnek korábbi nevelőjét, Gellértet bízta meg, aki szerzetestársaival érkezett ide, és nagy lelkesedéssel vetette bele magát az egyházszervezés munkálataiba. Az új püspökség székhelye szintén Marosvár lett.
Korábban, Ajtony vezér idején már voltak itt keresztény papok, de ők a bizánci egyház szertartásrendjét követték. A nyugati típusú egyházszervezet Gellért püspök kinevezésével és egyházszervezésével honosodott meg. Gellért feladatának tartotta az itt élők megkeresztelését, és ebben támaszkodott az egyházmegyei papság mellett a saját szerzetestársaira is.
A 975 éves jubileum alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásaiból megtudhatják a résztvevők azt is, hogyan lett a csanádi egyházmegyéből három egyházmegye, és hogyan került Szeged városa a csanádi egyházmegyéhez.
A programról és az előadókról bővebben a
Programajánlóban, az egyházmegye történetéről az egyházmegye honlapján (
www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu) olvashat.
MK
Az egyházmegye Szent István uralkodása alatt jött létre. 1027-1028 körül a terület urának, Ajtony vezérnek legyőzése után a király hadvezére, Csanád vezér létrehozta a Marosvár székhellyel működő Csanád vármegyét. A székhely később szintén felvette a vezér nevét.
