
A találkozó a fakultás által szervezett X. nemzetközi összejövetelébe illeszkedett bele, amelyen a vallás természetének teológiai összefüggését vitatták meg. A találkozóról kiadott záróközlemény röviden összefoglalja az egyes felszólalásokat.
Horst Bürkle professzor, a müncheni Ludwig-Maximiliens egyetem tanára a „vallás vagy vallások” témáról tartott előadást, meghatározva a kereszténység és a többi vallás pluralitása közötti kapcsolatot.
Massimo Introvigne professzor, az Új Vallások Tanulmányi Központ igazgatója a XXI. században megjelenő új vallásosságról szólt. A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban mintegy 1.500 új vallást tartanak számon, Olaszországban ez a szám 300 körül mozog, míg Afrikában több ezerre emelkedik. Az ezekhez a mozgalmakhoz csatlakozók száma azonban egyetlen nyugati országban sem haladja meg a lakosság 2%-át. Olaszországban a Jehova tanúi a leginkább számottevőek az új vallások követői között. Az olasz tudós szerint a legnagyobb vallás nyugaton található: azokról a személyekről van szó, akik hisznek, anélkül, hogy bárhova tartoznának. A posztmodern kor egyik legszembetűnőbb jelensége a vallás intézménytelenítése.
Peter O’Callaghan professzor, a Szent Kereszt teológiai fakultás dékánja vallás-e a kereszténység témáról tartott előadását. A válasz igen. A vallások természetét úgy határozhatjuk meg, ha megvizsgáljuk az erőszakhoz való viszonyukat – fejtette ki álláspontját a professzor. Utalással II. János Pál pápa 1986-ban, Assisiben, a világvallások általa összehívott, első találkozóján mondott beszédére, Peter O’Callaghan megállapította: „A vallások saját magukat értékelik le, ha nem törekednek a béke előmozdítására, ha erőszakos eszközökkel akarnak teret hódítani”. A vallásnak ahhoz az alapelvhez kell tartania magát, hogy elősegítse a békét és elkerülje az erőszakot. Ahhoz, hogy leszögezzük, a kereszténység nem pusztán egy vallás, hanem az igazi vallás, ahhoz két utat kell követnünk. Az egyik szigorúan véve teológiai, mivel feltételezi a hitet, a másik pedig antropológiai, amely a kereszténység értékének bemutatására törekszik, kiindulva humanizmusából. A kereszténységben ugyanis nincs helye az erőszaknak, az ember elpusztításának, ezzel ellentétben az ember teljes önmegvalósítására törekszik.
VR/Magyar Kurír
Képek: Magyar Kurír