Tudósítás a Rimini Meeting ötödik napjáról

A fény a sötétségben világít – Az orosz ortodox egyház tanúságtétele a szovjet vallásüldözés idején. Vlagyimir Vorobjov Protoijerej, a Szent Tyihon ortodox egyetem rektora felidézte az 1917-től zajló vallás- és egyházüldözést. Számokat, statisztikákat is közölt, de elsősorban olyan embereket, híveket, papokat, főpapokat mutatott be, akik a száműzetés, a szenvedések ellenére is hűségesek maradtak mindhalálig, és ezzel tettek tanúságot hitükről. Az áldozatok száma 1937/38-ban érte el csúcspontját, pontos adatokat nem lehet tudni, mivel semmiféle nyilvántartást nem vezettek.

„Hogyan lehetett megőrizni a hitet? Volt egy kicsi és szent maradék – mondta az ortodox főpap – igazi szentek, akik átadták a hitet a fiataloknak.” Ahogy fogalmazott: „abban a szerencsés helyzetben van, hogy ismert olyanokat, akik túlélték az üldöztetés.” Mesélt azokról a sztárecekről, akik rendíthetetlen hitükkel, lelkipásztori buzgóságukkal és állhatatosságukkal csodásan helytálltak abban az emberi vészhelyzetben, és neki is példát adtak. Krisztus szerelmesei voltak ők, akik sokat és mások helyett is imádkoztak.

Mi adja vissza az emberséget? Claire Ly kambodzsai író, újságíró, a Marsiglia-i Teológiai és Vallástudományi Intézet docense megjárta a Pol Pot rezsim börtönét és koncentrációs táborát, férjét, apját, testvéreit megölték, majd neki sikerült Franciaországba menekülnie, ahol politikai menedékjogot kapott, és keresztény hitre tért. Azt mondja: „Isten megbocsájt azoknak, akik rosszat tettek. Rá bízta a pribékek lelkét.” Tanúságtételének mottója: Buddha bölcsességétől Jézus szeretetének esztelenségéig. Hitéről így vallott: „A Feltámadott előttünk megy, és vár minket Galileában. Isten mindig hív és küld minket az emberekhez, nem állhatunk ölbe tett kézzel.” Mondanivalóját a remény képével fejezte be: a kivetítőn a feszület mellett egy gyönyörű virág fotója jelent meg, amely ott nyílt, ahol szeretteit megölték. Arra hívott mindenkit, hogy „álmodjunk együtt, és nyissunk a szeretetben, akkor át tudjuk ölelni az embereket, akár keresztények, akár nem.”

Egy reális esemény az ember életében – Luigi Giussani legújabb, posztumusz könyvének bemutatója alkalmából beszélt Salvatore Abbruzzese, a Trentoi Egyetem vallásszociológia professszora és Stefano Alberto, a Milanói Szent Szív Egyetem docense.

A most megjelent mű hetedik része annak a sorozatnak, amelyben a Comunione e Liberazione alapítójának fiataloknak, a mozgalom felelőseinek elmondott gondolatai, a velük való beszélgetések vannak összegyűjtve – ebben a kötetben 1990-1991-ből. Abbruzzese nagy lendülettel vázolta fel a posztmodern ember válságos helyzetét, az emberi vészhelyzetet és Don Giussani zseniális nevelési módszerét, gondolkodásmódját, azt a karizmát, aminek hatása mai napig látszik az őt követőkön.

Az emberi vészhelyzetet a szeretettel lehet legyőzni, ami azt jelenti, hogy az ember kilép önmagából, s ugyanakkor, vagy éppen ezért, nem marad egyedül. A közösségnek éppen ez az ereje – emelte ki a szerző egy gondolatát Salvatore Abbruzzese –, hogy több, mint tagjainak vagy akár a benne megvalósuló erényeknek az összessége. Ami a keresztény közösség erejét értékét adja – minden esetleges hibájával együtt – az az, hogy jelen van benne Valaki, Aki nem akarja, hogy egy is elvesszen a kicsinyek közül.

Stefano Alberto nemcsak a könyvből idézet, hanem annak hatástörténetére is utalt. Egy huszonéves fiatal, aki beleolvasott az új könyvbe, azt mondta neki: „Ami fantasztikus, hogy én már nem ismertem Don Giuss-t, de ahogy olvasom olyan, mintha ő ismerne engem, jelen van az életemben.” Az akkor, a ’90-es évek elején elmondott és a könyvben összegyűjtött gondolatok nemcsak érvényesek, hanem személyesen megszólítják az olvasót. Don Giussani ezen keresztül ma is tanítja és neveli a fiatalokat.

A találkozó végén Wael Farouq, a Kairói Meeting igazgatóhelyettese, a Kairói Amerikai Egyetem Arab Tanszékének docense, a Meeting rendszeres vendége szólt az Egyiptomban történt szörnyűségekről. Arról, hogy sokszor muszlimok védték a keresztény templomokat a terroristáktól. Azokról, akik romos kiégett templomokban is az ellenségeikért imádkoztak és arról, hogy sok keresztény nem állt ki a hite, a temploma védelmében. Arra kérte a hallgatóságot, hogy írják alá a vallásszabadság témájában fogalmazott felhívást, mert az ott élő keresztényeknek nagyon nagy szükségük van a szolidaritásra.

A felhívás a www.meetingrimini.org/appello címen olvasható olasz, spanyol, angol, német, francia, orosz és arab nyelven, és ott digitális formában is alá lehet írni.

Néhány további érdekes téma a Rimini Meeting ötödik napjának programjából: A digitális forradalom és szociális hatása, Szakképzés – strukturális válasz a fiatalkorúak munkanélküliségére, Büntetés végrehajtás és a társadalom biztonsága, Politika és gazdaság: létezik-e erényes kapcsolat?, Az ember, az, aki válságban van, Szegénység az egészségügyben.

Este színházi előadás keretében a Nevem Péter című színpadi művet mutatták be. A főszereplő – egy monológ formájában – nevének értelméről gondolkodva elmeséli kapcsolatát azzal, Aki meg változtatta az életét – tudósít Varga János.

Magyar Kurír