Turkson bíboros: a vallásszabadság a béke tartóoszlopa

A keresztény gyökereihez hű Európa, amely elkötelezi magát minden ember vallásszabadságának tiszteletben tartása mellett a remény pozitív jelét közvetíti az egész világnak. Turkson bíboros kiemelte az alapvető emberi és szabadságjogok védelmének központi szerepét, közöttük a vallásszabadságét – melyet a pluralista társadalom békés polgári együttélésének tartóoszlopának nevezett.

A ghánai bíborost a páneurópai munkacsoport hívta meg Strasbourgba, hogy november 20-án délután beszéljen a vallásszabadságról és a keresztények elleni diszkriminációról a világban. A ghánai bíborost elkísérte Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője.

A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke négy pontban foglalta össze gondolatait: az emberi jogok történeti fejlődése és jelene; hogyan értelmezi a Katolikus Egyház az emberi jogokat és a vallásszabadságot; mi az Egyház felfogása a politikai intézmények felelősségéről a vallásszabadság terén; a vallásszabadság védelme és előmozdítása a világban.

A vallásszabadság az igazságosság kérdésével függ össze, és összekapcsolódik az ember elidegeníthetetlen jogainak fejlődésével a történelemben és minden kontinensen – fogalmazott Turkson bíboros. Utalt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaira; idézte XVI. Benedek pápát és Jacques Maritain francia filozófust. A vallás- és istentiszteleti szabadság minden ember joga és mindenhol érvényesíteni kell – mondta. Senki sem foszthat meg másokat ezektől a jogoktól. Nem egy törvénytől, szavazástól vagy konszenzustól függenek, mert mint alapvető jogok részét képezik az ember DNS-ének, és minden emberi intézménynél előbbre valók.

A ghánai főpásztor elítélte a vallásszabadság megszegésének számos esetét és a keresztények elleni diszkriminációt. Hangsúlyozta: a pluralista társadalmakban szükség van arra, hogy a vallásszabadságot összehangolják a többi alapvető joggal. Nélkülözhetetlen alappillére ugyanis a béke építésének – emelte ki. Fontosnak nevezte a vallások és a politikai intézmények közötti párbeszédet, illetve a kölcsönös tiszteletet, ahogy a Lisszaboni Egyezményben is szerepel – az EU és a vallási közösségek közötti szervezett párbeszéd formájában.

Peter Turkson bíboros felhívta a figyelmet a hívők elkötelezettségére a társadalomban és a politikában. A keresztények jelenlétét a közéletben úgy kell értelmezni, mint a közjó építéséhez való hozzájárulást mindenki előnyére – mondta.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír