Udvardy György: meg kell gondolnunk, milyen szavakat használunk

Hazai – 2012. június 21., csütörtök | 10:05

Udvardy György nagyjából egy éve vette át a Pécsi Egyházmegye vezetését. a Magyar Kurír a pécsi püspöki palotában kereste fel a főpásztort, aki első Pécsen töltött évéről mesélt.

Egy éve érkezett Pécsre. Akklimatizálódott?

Igen, Pécs gyönyörű hely, és az emberek is nyitottan fogadtak. Örömmel vettem a kinevezést, részint a bizalom okán, hogy hét év esztergomi segédpüspökség tapasztalataival alkalmasnak találtak erre a feladatra.

Nem hiányoznak a budapesti ismerősök?

A kinevezés nagy váltás volt, hiszen az előző 18 évben Budapesten szolgáltam, és a kapcsolataim többsége is oda kötött. Papként még inkább megtapasztalja az ember, hogy a kapcsolatok fontosak, de az evangélium szolgálatában kell, hogy álljanak. Néhány meghatározó baráti kapcsolatom természetesen megmaradt, ha nem is a régi intenzitással. A nem baráti, de mégis sokat jelentő kapcsolatok hiányoznak. 

Elég zavaros volt a helyzet, amikor ide került. Normális mederbe terelődtek már a pécsi ügyek?

Ami tény, hogy elődöm nyugdíjazását kérte, és ezért nevezett ki személyemben új főpásztort a Szentatya Pécsre. A sajtóhírek elértek engem is, de arra törekedtem, hogy tárgyszerűen, objektíven kezeljem az ügyeket. Megismertem azóta a paptestvéreket és az egyházmegyei intézményeket is. Szükség volt néhány változtatásra, de a gazdálkodás stabil, nem kellett rendkívüli gazdasági intézkedést hozni, például nem kellett eladni ingatlanokat. Feszes, de átlátható költségvetést dolgoztunk ki, hogy minél gyorsabban csökkentsük az egyházmegye adósságát. Igyekeztem mindenben az egyházi és a világi törvényeknek megfelelően eljárni, eddig semmiféle, törvényben előírt, kényszerű intézkedést nem kellett meghoznom.

A híveket mennyire rendítette meg mindez?

A híresztelések nem szűntek meg nyomtalanul, de ez idáig mindenki részéről pozitív magatartást tapasztalok.

Meghirdették az új evangelizáció évét. Mi a lényege és programja?

Az új evangelizáció azt jelenti, hogy a mai ember számára megfelelő módon hirdessük az evangéliumot. Azt kérem az atyáktól és katekétáktól, hogy a reményből beszéljenek, ahogyan a programok is ennek nyomán szerveződnek. Az ifjúsági programokon, az egyházmegyei találkozókon is ez a téma. Azt szeretném, hogy gondolkozzunk pozitívan, az Evangélium szerint. Rossz helyzetben vagyunk, és felmerül a kérdés, hogy mit lehet ebből kihozni. A következményekhez tartozik, hogy meg kell gondolnunk, milyen szavakat használunk. Jómagam is figyelek rá, hogy ne alkalmazzak olyan kifejezéseket, melyek rögtön polarizálhatják a hallgatókat, vagy azonnal állásfoglalásra késztetik őket. 

Tudna még ehhez kapcsolódó példát mondani?

Igen, például az esélyegyenlőség, az önmegvalósítás vagy a diszkrimináció fogalmai. Ezeket igen gyakran használjuk. Alapvetően nincs baj velük, csak nem mindegy, mit értünk alattuk. A diszkrimináció például lehet jó, ha a bajban lévőt segítjük vele. Ma sokan hamis egyenlőségről beszélnek. Ha elmegyünk egy cigányok laktak településre vagy egy tehetős településre, látni fogjuk, hogy nem beszélhetünk valódi esélyegyenlőségről. Az életnek létezik egy realitása, amit nem írhatnak felül az ilyen jelszavak. A pünkösdnek lényege, hogy a Szentlélek új logikát hoz az életünkbe. Jó példa erre a válság: világos, hogy megdőltek a liberális gazdaság alapjai, négy év óta mégis a közélet, a gazdaság szereplői megtesznek mindent annak érdekében, hogy minden az eddigi alapokon folytatódjék. De számos más területről is el lehetne mondani mindezt.

Hogy állnak a papi utánpótlással?

Kilenc növendékünk van. A papi utánpótlásért mindannyian tehetünk valamit. Én leginkább örömteli, boldog papokért imádkozom, s a paptestvéreket és a híveket is hívom az imádságra. Az örömöt, boldogságot nem lehet megkérdőjelezni, csak rákérdezni, hogy mi az oka. Ha csak a napi tevékenység pora van az arcunkon, az nem vonzó. 

Délen Horvátország a szomszédos állam. Milyen a viszony a szomszédos horvát egyházmegyével?

Hagyományosan jó, én magam is felvettem a kapcsolatot a szomszédos egyházmegyékkel. Azóta kölcsönösen meglátogattuk egymást. Horvátországnak az EU-hoz való csatlakozása új lehetőségeket hoz, könnyebb lesz az átjárás, így örömmel ajánlom fel a híveknek a hagyományosan horvát-magyar zarándokhelynek tekinthető máriagyűdi kegyhely felkeresésének lehetőségét. Jövőre lesz háromszáz éves a jelenlegi, sorban a harmadik kegyszobor, s ennek kapcsán jubileumi évet ünnepelünk. 

Nemrég volt egy egyházmegyei zarándoklat a kegyhelyre.

Igen, valamint ezt megelőzően egy a felkészítő évet megnyitó szentmise. Ezen kívül készítettünk egy katekézisanyagot, mely a közös imádsághoz és együttléthez szükséges anyagot tartalmazza. Minden esperesi kerület kapott egy hatalmas képet a kegyszoborról, hogy eköré gyűlve imádkozhassanak.

Gondolkodnak iskolaátvételben?

Háromban is: kettő esetében úgy tűnik, létrejön az egyezség, a harmadiknál hamar le kellene zárni a tárgyalásokat. A két iskola Mohácson, illetve Komlón, a harmadik Pécsen található. Ezekkel egy régiót leszámítva lefednénk az egyházmegye területét katolikus iskolákkal. A szigetvári régióból nem érkezett megkeresés az egyházmegyéhez. Egyébként mindhárom esetben az önkormányzat keresett meg minket. Mohács járási központ lesz, és már most sem tudják fenntartani az iskoláikat, rengetegen járnak oda. Komló esetében a gyereklétszám csökkenése is indokolta a megkeresést, valamint az a tény, hogy hagyományosan a vallási élet igen visszaszorult. Nem csak lehetőség tehát a katolikus iskola, hanem felelősség is a város közéletének, hangulatának gazdagítására is. 

Nincs konfliktus?

Mind a három esetben volt előkészítő tárgyalás, kértem a tantestületet, hogy szavazzanak. Két esetben egyhangú volt a támogatás, a komlói iskolában egy tartózkodás volt a 28-ból. Ahol az átvétel nem lett volna indokolható, vagy feszültséget keltett volna, ott eleve bele sem kezdtünk a tárgyalásokba. A jelenlegi iskolák többsége sem működik rosszul, de egy feszültség évtizedekre befolyásolhatja egy kis közösség életét, és ezt nem akartam.

Hol tart a székesegyház felújítása?

A négy toronyból egy külső felújítása még nem készült el, így az alatta lévő kápolna belső felújítása is várat magára.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!