Üdvözölte az Egyház az őssejtkutatók Nobel-díját

Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki e díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket – írja az MTI.

„Fontos mérföldkövet jelent annak elismerésében, hogy a nem embrionális őssejtek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az új orvosi terápiák fejlődésében, az emberi embrionális őssejtek alternatívájaként” – olvasható a Comece közleményében, amelyben az európai püspökök örömüknek adnak hangot az elismerésért.

Az angliai püspöki konferencia jegyzéket adott ki elégedettségük kifejezésére, amelyben az általuk fenntartott Anscombe Bioetika Központ egyik kutatója, David Albert Jones elmondta: ez a Nobel-díj nagy tudományos előrelépést és etikai szempontból is jelentős eredményt jelent. „Ez a technika reményt ad, hogy az őssejtkutatás anélkül fejlődhet tovább, hogy emberi embriókat kellene megsemmisíteni, ami etikailag elfogadhatatlan. A múltbéli törekvések az emberi embriók klónozására, azok a bizarr kísérletek, hogy kevert (emberi és nem emberi) embriókat hozzanak létre, nem vezettek semmire. Ellenben a felnőtt sejtek őssejtekké való alakítása jelentős fejlődést mutat. Ez pedig akkor történik meg, amikor a tudomány a legjobbat adja önmagából, amikor szép és etikus” – olvasható a SIR honlapján.

Angelo Vescovi, az őssejtkutatás egyik olasz úttörője az Avvenirének adott nyilatkozatában kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy az orvostudomány és a biológia számára Yamaka felfedezése egyenértékű azzal a forradalommal, amit a fizika terén Einstein relativitás elmélete hozott.”

John B. Gurdon 1962-ben fedezte fel, hogy a sejtek specializálódása visszafordítható. Klasszikus kísérletében egy békapetesejt éretlen sejtmagját egy érett testi sejt magjával helyettesítette. Ebből a módosított petesejtből normális ebihal fejlődött ki, az érett sejt DNS-e minden olyan információval rendelkezett, amelyre a béka valamennyi sejtjének kifejlődéséhez szükség volt.

Jamanaka Sinja több mint 40 évvel később, 2006-ban fedezte fel, hogy miként lehet visszaprogramozni éretlen őssejtekké az egér érett sejtjeit. Meglepő módon csupán néhány gén bejuttatásával sikerült érett sejtekből úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS sejteket) létrehoznia: olyan éretlen sejteket, amelyek képesek a test valamennyi sejttípusává fejlődni.

Ezek az áttörést jelentő felfedezések teljes mértékben megváltoztatták a sejtek specializálódásáról alkotott képet. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia. Újraírták a tankönyveket, és új kutatási területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával a kutatók új lehetőségeket hoztak létre a betegségek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztésére.

Valamennyien a megtermékenyített petesejtből fejlődünk ki. A fogamzást követő első napokban az embrió éretlen sejtekből áll, amelyek mindegyike képes még a felnőtt szervezet bármilyen sejttípusává fejlődni: e sejtek az embrionális őssejtek. Az embrió továbbfejlődésekor ezek a sejtek specializálódnak, hogy a felnőtt testben különböző feladatok ellátására legyenek képesek. Így lesz belőlük idegsejt, izomsejt, bőrsejt vagy májsejt. Az éretlen sejtből érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, visszafordíthatatlannak gondolták – olvasható az indoklásban (www.nobelprize.org).

Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a „fejlődési óra”, bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át; ezek a változások visszafordíthatók.

Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban. Később az amerikai Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatója volt; majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.

Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában. Orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen szerezte meg 1987-ben, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.

2009-ben a két kutató együtt kapott Lasker-díjat az őssejtkutatás területén elért eredményeiért. Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem díját; idén ő kapta a rangos finn elismerést, a Millenniumi Technológiai Díjat is.

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel, a Nobel-díjjal 8 millió svéd korona (263 millió forint) jár – írja az MTI.

Magyar Kurír

(lt)