Ünnep a küngösi új templomban

A szentáldozaton számos lengyel nemzetiségű katolikus is részt vett, akik a budapesti lengyel plébániához tartoznak, hiszen Kinga királylány férje Szemérmes Boleszló oldalán mint Lengyelország királynéja a lengyelek köztiszteletben álló, legkedveltebb szentje, Lengyelország és Litvánia védőszentjeként emlegetik.

Jelen volt Lesek Kryza, aki nyolc évig volt a budapesti lengyel plébánia lelkipásztora, aki a templom épülését végigkísérte, imádságaival támogatta. A szertartáson szolgált a budapesti Szent Kinga kórus énekekkel, karnagyuk a lengyel-magyar barátságot buzgón ápoló veszprémi orgonaművész, Rostetter Szilveszter. Az egybegyűlteket Beke Zsolt küngösi plébános köszöntötte, örömének hangot adva, hogy Isten és az adakozók, ajándékozók segítségével és a helyi összefogással a szent hajlék majdnem elkészülhetett.

A szentmise kezdetén Márfi Gyula érsek megáldotta, megszentelte Szent Kinga-csontereklyéjét, valamint azt a festményt, amelyet Proksza Gyöngyi festő- és grafikusművész ajándékozott templomnak. A szentáldozatot a főpásztor Wolf Pál Péter koroncói plébánossal, Ajtós József kerületi esperessel, Lesek atyával koncelebrálva mutatta be.

A főpásztor szentbeszédében kiemelte: a XIII. század, amelyben Szent Kinga is született (1224-ben), Egyházunk virágzó időszaka volt – amikor olyan szentek éltek, mint Assziszi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Szent Bonaventura, Szent Klára, Prágai Szent Ágnes, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás például. Szent Kinga húgával, Boldog Jolánnal és később Szent Hedviggel, Nagy Lajos király leányával megalapozói lettek a lengyel-magyar barátságnak. E barátság alapja a közös keresztény hit volt – mutatott rá az érsek. Hangsúlyozni kell ezt napjainkban, amikor Európa keresztény gyökereit mindinkább tagadni látszik. Pedig templomaink, ünnepeink, történelmünk, művészeti alkotásaink elválaszthatatlanok a keresztény gyökerektől. Kinga korában kezdték építeni azokat a hatalmas bazilikákat, amelyekről tudták, hogy csak utódaik fognak bennük imádkozni, mégis lelkesen fogtak az építésükbe, mert volt jövőképük, hittek az Örökkévalóságban, nemcsak a mának éltek. Példájuk ma is követendő lehet – hangsúlyozta Márfi érsek.

A szentmise végén Beke Zsolt plébános mindenkinek köszönetet mondott, akik eddig segítették bármivel kis templomuk épülését. Kontrát Károly államtitkár mint a szertartás vendége bejelentette, hogy a küngösi egyházközség pályázatát a kormány elfogadta és támogatja a templom befejezését. Boldogan szállt ezután a hálaének, a magyar és lengyel himnusz mindenkinek ajkán.

Toldi Éva/Magyar Kurír