Ünnepi megemlékezések a Délvidéken

A nyugat-bácskai Doroszlón szentmisén emlékeztek meg az évfordulóról. Bácskossuthfalván ökumenikus istentisztelettel kezdődött a megemlékezés, amit a Kossuth-emlékparkban levő Kossuth-szobor megkoszorúzása követett. Ugyancsak Kossuth-szobrot koszorúztak a bánsági Magyarittabén, ahol a hagyományos megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban.

Bácskertesen felavatták Petőfi Sándor első délvidéki köztéri szobrát. Itt adták át a délvidéki magyar újságírói díjat, a Napleány-díjat, mellyel idén Kartag Nándort, az Újvidéki Televízió munkatársát jutalmazták.

Újvidéken a költő nevét viselő magyar művelődési egyesületben tartottak koszorúzási ünnepséget, Magyarkanizsán zászlót bontottak, Adán és Zentán, s a Délvidék szinte valamennyi magyarok lakta területén koszorúzással egybekötött ünnepségen emlékeztek meg a forradalomról és szabadságharcról. A politikai pártok, közéleti személyiségek szinte valamennyi helyszínen képviseltették magukat.

Bővíz László padéi és beodrai plébános a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke beszélt a több mint másfél évszázada lezajlott események üzenetének aktualitásáról a vidéken: „Szerdán ünnepeltük az 1848-as szabadságharcot. Ez számunkra, Délvidéken élő magyarok számára, ha őszinték akarunk lenni, egy új keletű ünnep. Nem csak azért, mert a Magyar Nemzeti Tanács javaslatára az elmúlt évben iktatták a magyar nemzeti kisebbség állami ünnepei közé, hanem azért is, mert az elmúlt években nem igazán volt lehetőségünk a magyar szabadságot nyíltan megünnepelni. Ez természetesen maga után vonta, hogy a ma itt élő emberek számára nincs igazi üzenete ennek a nemes ünnepnek. Híveinkkel beszélgetve sajnos sok olyan emberrel találkozunk, akik nincsenek tisztában sem 1848 jelentőségével, sem annak történelmével. Az utóbbi években örömmel tapasztalom, hogy mind több délvidéki magyarok vesz részt a március 15-i megemlékezéseken. Idén a hagyományokhoz híven a padéi plébánián is megünnepeltük az 1848-as szabadságharcot. A megemlékezés csütörtök délután szentmisével kezdődött a temetőkápolnában, s mivel a szabadságharcra emlékeztető emlékmű nincs a faluban, a temető keresztjénél emlékeztünk az áldozatokra, ünnepi beszédekkel és koszorúzással, majd a rendezvény a helyi Takács Rafael Kultúrotthonban folytatódott ünnepi műsorral.”

A nemzet ünnepe adta meg az első alkalmat a vajdasági magyarságnak arra, hogy saját lobogóját nyilvános helyen láthassa. Március 15-én délelőtt kilenc órakor ugyanis először húzták fel Szabadkán a régi Városháza előtt a vajdasági magyarság zászlaját. A Magyar Nemzeti Tanács javaslatára tavaly decemberben hagyta jóvá a Köztársasági Kisebbségi Tanács a délvidéki magyarság zászlaját. Ugyanezen az ülésen jóváhagyták a vajdasági magyarság ünnepeit is, ezek március 15-e, a magyar szabadságharc évfordulója, augusztus 20-a, Szent István napja, valamint október 23-a, az 1956-os forradalom évfordulója. Így a kisebbségvédelmi törvény rendelkezései alapján azon önkormányzatok területén, amelyekben a magyar nyelv hivatalos használatban van, a vajdasági magyarság szimbóluma az állami ünnepek és a közösség nemzeti ünnepeinek alkalmával hivatalosan kitűzhető a közhatalmai szervek és szervezetek épületein, illetve helyiségeiben.

Kovács Szöszill/Magyar Kurír