Ünnepi pápai szentmisével ért véget a XVII. Ifjúsági Világtalálkozó

Toronto: Július 28-án, vasárnap ünnepi szentmisével zárta le II. János Pál pápa a világ ifjúságának 17. találkozóját. Egyes források szerint 800 ezer személy volt jelen a szentmisén, mivel a fiatalokhoz — a viharos esőzés ellenére — felnőttek is csatlakoztak, nemcsak a város, hanem egész Quebec, sőt, a szomszédos egyesült államokbeli városok lakossága is. A következő találkozót a németországi Kölnben tartják, 2005-ben. A hírt közölve a szentatya ezúttal nem tette hozzá a reménykedő viszontlátásra köszöntést, mint két évvel ezelőtt a feledhetetlen szentévi római Ifjúsági Világtalálkozó végén. Egy kanadai fiatal azonban megjegyezte: „Meglepő, hogy a pápa mennyire gyönge, de lélekben milyen erős.”
A Downsview hatalmas parkjában a megérkező pápát a fiatalok — bár az éjszakát hidegben és esőben vészelték át — már teljesen felvillanyozva, hatalmas lelkesedéssel fogadták. Négy kontinens egy-egy fiatalja, két lány és két fiú vezette a szentmise előtt az oltárhoz azt a mozgó szerkezetet, amellyel a már járni alig képes pápa közlekedik. Másik négy fiatal ugyanezt tette a szentmise után. A szentatyával misézett 450 püspök és több mint ezer pap. A világtalálkozó témáját „Ti vagytok a világ világossága és a Föld sója” az oltár körül égő 12 fáklya és a rendezvény keresztjének lábánál elhelyezett ugyanennyi sótömb jelképezte. A szentmise elején Toronto érseke, Aloysius Ambrozic intézett üdvözlő szavakat a szentatyához: megköszönte a világtalálkozók kezdeményezését és azt, hogy a mostani színhelye éppen Toronto volt.
A szentatya rövid, angol, francia és spanyol nyelvű homíliájában több olyan kérdést érintett, amellyel elmélyítette párbeszédét a fiatalokkal, akik nem egyszer viharos tapssal szakították félbe beszédét. A szombat este imavirrasztáson az evangéliumi boldogságokat, az új társadalom építésének gondolatát állította előtérbe a világban eluralkodó gyűlölet logikájával szemben. Vasárnapi homíliájában spirituális és személyes témák kerültek előtérbe. A pápa azt kérte a fiataloktól, hogy humanizálják a világot és kifejezte szomorúságát a pedofil papok botránya miatt.
„Toronto, Ontario, Kanada és az egész világ fiataljainak Jézus ma is azt üzeni, amit a galileai-tó partja fölött emelkedő hegyen mondott: Ti vagytok a Föld sója, ti vagytok a világ világossága. Hallgassátok e szavakat szívetek mélyén, mert e szavak megtanítanak benneteket arra, hogy mit kell tennetek, hogy megmaradjatok Jézus szeretetében” — szólította meg a pápa a fiatalokat. A szentatya óvta őket a hamis prófétáktól, akik illúziókat, az öröm paródiáját ígérik. Az, amit a világ szelleme ígér, nem azonos Jézus ígéretével. A legnagyobb ámítás, a boldogtalanság legnagyobb forrása az az illúzió, hogy az élet elképzelhető Isten nélkül, hogy a morális igazságok és a személyes felelősség megkerülésével szerezzünk magunknak szabadságot.
Az Úr arra szólít benneteket, hogy válasszatok e két hang között, amelyek azért versengenek egymással, hogy meghódítsák a lelketeket. Az Ifjúsági Világtalálkozó lényege és nagy kihívása az, hogy helyesen válasszatok. Mi másért, miért jöttetek volna ide a világ minden részéből, ha nem azért, hogy együtt mondjatok igent Krisztusnak: ’Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak.’ Annak a világnak, amelyet ti örökségül kaptok, kétségbeejtő szüksége van a testvériség és az emberi szolidaritás megújult szellemére és arra, hogy ezt a világot megérintse és meggyógyítsa Isten szeretetének szépsége és gazdagsága. A világnak szüksége van Isten szeretetének tanúira. A világnak szüksége van keresztény fiatalokra, hogy a Föld sója és a világ világossága legyenek. A só arra való, hogy megőrizze az étel frissességét. A fiataloknak, a harmadik évezred apostolainak meg kell őrizniük az Üdvözítő Jézus Krisztus jelenlétének tudatát, az általa hirdetetett szavak emlékét és az általa végbevitt irgalmasság és jóság cselekedeteit. A só adja meg az étel ízét. Ti, fiatalok változtassátok és javítsátok meg az emberi történelem ízét. A hit, a remény, a szeretet, az okosság, a bátorság és a kitartás által humanizáljátok a világot, amelyben élünk. A legapróbb fény is eloszlat egy keveset az éjszaka sötétségéből. A fiatalok együtt, az egyház közösségében képesek arra, hogy elárasszák fénnyel a világot. Ha szeretik Jézust, akkor szeretik az egyházat is.”
A szentatya homíliájában ezen a ponton tett említést a pedofil papok botrányáról. Azt mondta, szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy papok és szerzetesek kárt tettek fiatal és törékeny életekben. Fontos azonban, hogy a hívek gondoljanak a papok többségének nagylelkű elkötelezettségére, akiknek egyedüli vágyuk az, hogy szolgáljanak és jót tegyenek másokkal. „Ezen a szentmisén sok szeminarista és pap van jelen, és ha a fiatalok közül valaki a szíve mélyén megérzi Jézus hívását a papságra vagy a szerzetesi életre, egy percig se habozzon, hogy kövesse Õt. Az életszentség nincs korhoz kötve. A szentség azt jelenti, hogy Kateri Tekakwithahoz és annyi más fiatalhoz hasonlóan a Szentháromság életében élünk.”
A szentatya homíliája befejező részében búcsút vett a torontói világtalálkozó fiataljaitól: „Ti fiatalok vagytok, a pápa pedig öreg és kissé fáradt, de továbbra is azonosítja magát veletek elvárásaitokban és reményeitekben. És bár a sötétség erői között élt, kemény totalitárius rendszerek elnyomása alatt, eleget élt már ahhoz, hogy a leghatározottabban kifejezze töretlen meggyőződését: semmiféle nehézség, semmiféle félelem nem fojthatja el a fiatal szívekben feltörő reményt.”
A pápa homíliáját egy imádsággal zárta, amelyben azért könyörgött Jézus Krisztushoz, hogy őrizze meg szeretetében a fiatalokat, tanítsa őket arra, hogy megvallják hitüket, hogy szeretetet sugározzanak maguk körül, hogy tegye őket az evangéliumi boldogságok embereivé, hogy így a „Föld sója és a világ világossága” legyenek a harmadik keresztény évezred közepén. VR/MK