
A templom története
Wekerle-telepen az 1908-ban kezdődött építkezés után a telepen otthont találó és közösséget formáló emberek jogos igénye volt, hogy legyen saját templomuk és saját
lelkipásztoruk. Ezt a kérést előterjesztették a váci megyéspüspöknek, aki kihelyezett lelkészként 1917-ben Held Imre káplánt küldte a telepre. Ebben az időben az istentiszteletek a Hungária úti III. sz. iskola tornatermében voltak. Már ebben az időben tervezték Wekerle-telepen saját katolikus templom építését, amely Béke-templom lett volna, kifejezve az I. világháború okozta pusztítások idején az emberek béke utáni vágyát. A Béke-templom azonban a politikai viharok és pénzhiány miatt nem valósult meg; 1923-ban pedig fiatalon és váratlanul meghalt Held Imre atya.
Ekkor a főpásztor Winkler Józsefet küldte Wekerle-telepre, mint expositust, kihelyezett lelkészt. Wekerle-telepen a katolikus élet megszervezésének első lépése, hogy a helyi közösség egyházjogi értelemben önálló lesz. 1923 szeptemberében a püspök engedélyezi az egyháztanács létesítését. 1924. január 1-jén kezdődik az anyakönyvezés, majd 1927. augusztus 1-jei hatállyal Wekerle-telep önálló lelkészség, curatia lesz. Ennek a folyamatnak befejező állomása, amikor Wekerle-telep a templomszentelés után 1932. november 1-jén plébánia lesz, megkapja a jogi értelemben vett teljes önállóságot.
Attól kezdve, hogy Winkler József atya Wekerle-telepre került legfőbb célja és szívügye volt a templom felépítése. 1926. november 3-án volt az alapkőletétel. A templomot az itt élő MÁV főépítész, Heintz Béla tervezte; a kivitelező pedig Nagy Lajos építőmester volt. Ahhoz, hogy a wekerleieknek saját templomunk lehessen szükség volt a plébános jó szervezőképességére, határozottságára; a hívek jelentős adományaira és munkájára; valamint az állami támogatásra. 
A telket a Pénzügyminisztérium adományozta, ezenkívül 120 000 pengő kölcsönt adott az építésre, majd 1929-ben újabb 40 000 pengőt. 1940-ben elengedi a kölcsön visszafizetését, és államsegéllyé nyilvánítják az összeget.
1930. november 30-án fejeződött be az építés. Az első szentmise december 8-án volt az új templomban. Ezután készült el az impozáns főoltár és a három mellékoltár, tervezője: Raáb Ferenc szobrászművész, kivitelezője: Leitgeb János kőfaragó mester.
A Munkás Szent József tiszteletére épített templomot 1932. június 19-én szentelte fel Hanauer Árpád István váci megyéspüspök.
Magyar Kurír
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Sajtóiroda, www.szentjozsefkorus.hu