Ünnepi szentmise Páviában Szent Ágoston sírjánál

Homíliájában a bíboros megemlékezett XVI. Benedek pápa idén áprilisban Páviában tett látogatásáról, mellyel a pápa a hippói püspök emlékének adózott. A Szentatya ezen alkalommal ajánlotta az egyháznak és a világnak a „Deus caritas est" kezdetű enciklikáját, melynek első részét éppen Szent Ágoston írásai ihlették. Saraiva Martins bíboros beszédében kiemelte, hogy Jézus önmagát tette a szeretet, a jóság és az egész emberiség megváltásának adományává. Ez a jézusi szeretet az egész kereszténység központi magja.

Saraiva Martins bíboros szerint Szent Ágoston hosszú és fáradságos utat tett meg ezen hiteles jézusi szeretet elnyerése érdekében. Megtérése előtt Ágoston – mai szóval – élettársi viszonyban élt egy asszonnyal, akitől gyermeke született. Éppen ez a viszony, az ebből szerzett és oly sok fájdalommal megvallott élettapasztalat tette Ágostont különösen fogékonnyá az isteni irgalmasság iránt. Vallomásaiban Isten színe előtt őszinte fájdalommal tekint vissza élete ezen időszakára: „Te velem voltál, de én nem voltam Veled." Ágoston 33 éves korában talál rá Istenre. Megtapasztalja és hálásan megköszöni Isten irgalmas szeretetét ugyanakkor ráébred arra is, hogy neki erre személyes választ kell adnia. Ágoston éppen személyes sorsa révén lesz Isten ingyenes szeretetének hiteles szószólója. Megtérése második szakaszában ráébred arra, hogy Isten viszonzásképpen a többiek szolgálatában elkötelezett életet kér tőle. Valójában ezt teszi a hippói püspök éleet végéig: szolgál.

Saraiva Martins bíboros homíliájában utalt a megtért Ágoston egy másik felfedezésére, amelyről a hiteles egyházhoz tartozást lehet felismerni: a tevékeny, szolgáló szeretet, mely több mint a hitvallás, a teológia.

A páviai Szent Péter-bazilikát „aranymennyboltos" jelzővel illetik, mert az eredeti ősi ókeresztény templom fából készült mennyezetét arannyal színezték. A jelenlegi bazilikában egy XIV. századi díszes faragású márványsír őrzi Szent Ágoston földi maradványait. A hippói szent püspök holttestét Szardíniából hozatta Páviába 724-ben Luitprand longobárd király, miután busás összeget fizetett a szárd földet meghódító szaracénoknak. A középkor viszontagságos századai után 1695-ben fedezték fel azt a kriptát, melyben megtalálták Szent Ágoston holttestét, melyet aztán jelenleg a bazilika említett márványsírja őriz egy ezüst ereklyetartóban.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: www.santagostinopavia.it