Ünnepi szentmise Pestújhely centenáriuma alkalmából

Pestújhely területe a XIX. században Széchenyi telep néven a Katonai Kincstár tulajdonában állt és lőtérként üzemelt. 1897-ben parcellázni kezdtek a területen és a századfordulón már házak álltak a korábbi gyakorlótéren. Szűcs István országgyűlési képviselő  Bezsilla Nándorral, valamint Veszelovszky Béla rákospalotai jegyzővel megalapították Pestújhelyt, amely 1909-ben vált önálló községgé. Mint önálló település mára megszűnt, mivel 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.

A területen 1911-ben lelkészség alakult Mácsay Károly lelkész vezetésével, akit Vedres Béla követett. 1921-ben plébániai rangra emelkedett, ám ekkor még nem volt temploma az egyházközségnek. 1926-ban tették le a mai templom alapkövét és amikor az elkészült, a következő év március 25-én, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

1994-ben a kórus alatt díszes emléktáblát szenteltek az itt keresztelt Antall József miniszterelnök, édesapja, id. Antall József és nagyapja, Szűcs István, Pestújhely egyik alapítója tiszteletére. Mindhárman pestújhelyi polgárok voltak. Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a Váci Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került.

A pestújhelyi plébánia filiális egyházközsége számára új templom épült Újpalotán, amelyet Erdő Péter bíboros 2008. december 27-én szentelt fel Boldog Salkaházi Sára tiszteletére.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír