Ünnepi ülés az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban

Esztergom: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár mai épülete fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2003. november 12-én 14 órakor ünnepi ülést tartottak, melyet Erdő Péter bíboros, prímás, érsek nyitott meg.
A tudományos ülésen az egyházi közgyűjteményeknek a magyar kulturális életben betöltött szerepéről, a Bibliotheca állományáról és értékes nyelvemlékeiről, az egyházi könyvtáraknak a magyar könyvtárügyben betöltött szerepéről hangzottak el előadások.
A nyilvános könyvtár fenntartója az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke (Főegyházmegyei intézmény, a Főszékesegyházi Káptalan könyvtára). Az állomány kb. 250 ezer könyvtári egység, melynek 60 %-a magyar nyelvű, az idegen nyelvűek többsége latin és német anyag. A könyvtár helyben olvasást biztosít, 1850 után megjelent könyveket kölcsönöz. Fő gyűjtőköre: teológia (vallásfilozófia, biblikum, dogmatika, morális, egyháztörténet, egyházjog). Ezen kívül történelmi, irodalmi és filozófiai műveket gyűjt. A könyvtárba beiratkozottak száma 2000-ben 450 fő volt, a látogatók száma 1140. 890 volt a kikölcsönzött, és 357 a helyben használt kötetek száma.
A könyvtár rövid története:
A székesegyház középkori könyveiből ma már csak néhány kötetet őriz a könyvtár. A török uralom alatt a káptalan Nagyszombatban tartózkodott, az érsekek pedig főleg Pozsonyban működtek. Az 1611-es nagyszombati zsinat rendelkezése értelmében az érsekek és kanonokok könyvei a káptalani könyvtárba kerültek. A nagyszombati tartózkodás alatt került a könyvtárba Lippay György prímás († 1666) híres gyűjteménye, a 681 kötetből álló Fugger-könyvtár. Szelepcsényi György († 1685) tovább gyarapította e könyvtárat. Ma is különgyűjteményként kezelik e közel 3000 kötetes, fehér pergamenbe kötött könyvtárat. Barkóczy Ferenc prímás († 1765) külön érseki könyvtárat alapított Pozsonyban. Ezt fejlesztette tovább Batthyány József érsek († 1799), aki Pozsonyban építtetett palotájában rendezte be híres gyűjteményét. Õ vásárolta meg Bél Mátyás kéziratos hagyatékát is. Rudnay Sándor prímás († 1831) 1821-ben elrendelte, hogy mind Nagyszombatból, mind Pozsonyból szállítsák át a könyveket az újból székhellyé lett Esztergomba. Kopácsy Sándor prímás († 1847) Hild Józseffel terveztetett emeletes épületet a könyvtár számára, amelyben elhelyezték a Pozsonyból áthozott érseki könyvtár anyagát, a nagyszombati érseki-káptalani könyvtárat, továbbá az 1820 óta Esztergomban kialakult káptalani könyvtárat. 1876-tól ezeket a könyvtárakat együttesen kezelik és Főszékesegyházi Könyvtárnak nevezik. A további gyarapodás is főként hagyatékokból történt. Ezekből kiemelkedik Majer István kanonoké (†1891), aki tanügyi iratokat, névtárakat, prospektusokat gyűjtött, amelyek egybekötve 1200 kötetet tesznek ki. Lépold Antal kanonok († 1971) jelentős metszetgyűjteményt hagyott a könyvtárra. Õ festette ki Magasi Németh Gáborral a könyvtár lépcsőházát.
A Bibliotheca értékes különgyűjteményei:
kéziratok, ősnyomtatványok, RMK-kötetek, Fugger-gyűjtemény, folyóiratok, térképek, Batthyány-gyűjtemény, Majer-gyűjtemény, Collectanea, schematizmusok. MK