
„A nemzetközi elhivatottság természetes a katolicizmus számára”, s az egyetemeknek segíteniük kell leküzdeni „a kereszténységtől való elhatárolódást” Európában, így a „keresztény örökségre hivatkozó kutatással és oktatással” válaszolva azokra az erős kulturális áramlatokra, amelyek „a szekularizáció és az elkeresztényietlenedés irányába sodornak” – mondta a bíboros.
„A nemzetközi elhivatottság természetes a katolicizmus számára az egyetem közegében is, és ott különösképpen” – kezdte beszédét a bíboros, aki szerint „a keresztény hit képes a legkülönbözőbb kultúrákban is testet ölteni, hogy hirdesse saját igazságának ihlető erejét, és megvalósítsa, ami azokban a kultúrákban igaz, jó és szép. Így volt ez a történelemben mindeddig, s így kell történnie ma is”.
Azzal az elhatárolódással kapcsolatban, amely sajnálatos módon sok európai kulturális közegben jelentkezik, Ruini bíboros felidézte azokat a „meglehetősen sok munkát igénylő, de reményteli” szavakat, amelyeket a néhány nappal később pápává választott Ratzinger bíboros Subiacóban mondott, kijelentve, hogy „szükségünk van olyan emberekre, akik tekintetüket Istenre szegezik”.
„A nemzetközi dimenzió – tette hozzá a pápa római helynöke – igen fontos Európa mai felállásával kapcsolatban is, amelynek az egyesülési folyamatában részt vesznek az egyetemi intézmények is, a jól ismert Bologna-folyamat szerint”. „A feladat, hogy az új nemzedékek számára közös otthont építsünk, felelősséget, együttműködést követel, s azt, hogy tudatában legyünk azoknak az értékeknek, amelyeket tovább kell adnunk” – zárta szavait a bíboros.
SIR/MK
Kép: www.unier.it