Új szentszéki nagykövetek a pápánál

Vatikán: Május 15-én, csütörtökön délelőtt II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta 12 ország – Ausztrália, Zimbabwe, Szíria, Trinidad és Tobago, Etiópia, Lettország, Fidzsi-szigetek, Burundi, Grúzia, Vauatu, Moldávia és Pakisztán – új szentszéki nagykövetét, akikhez közös beszédet intézett, illetve mindegyiküknek személyes levelet nyújtott át. A szentatya ismételten elítélte a háborút és a terrorizmust, mint az ellentétek megoldásának eszközét, hangsúlyozva, hogy a diplomácia és a nemzetközi szervezetek feladata a béke ügyének szolgálata.
A pápa leszögezte: a béke nem valósulhat meg a személyek és a népek rovására, nem lehet háború és terrorizmus következménye, ezek az eszközök ugyanis nem képesek arra, hogy helyreállítsák az egyensúlyt és az egyetértést. A békét csak úgy lehet építeni, ha valóban mindenki főszereplőként vesz részt ebben a folyamatban. A vallások legyenek az egység és a béke forrásai. A szentatya ismételten kijelentette: „A vallás soha nem állíthatja szembe egymással az embereket. Nehéz korszakban élünk, olyan helyzetben, amely arra szólítja fel a nemzetek felelőseit, hogy mindig elkötelezzék magukat a béke érdekében. A diplomácia feladata, hogy ismét felfedezze nemes vonásait, a párbeszéd, a testvériség és a szolidaritás iránti fogékonyságát. Ezek legyenek a diplomáciai tevékenység és a béke előmozdításával megbízott nemzetközi intézmények alapjai. Olyan értékről van szó, amely nemcsak az egyének számára fontos, hanem a népek és államok részére is, mivel a tartós fejlődést csak biztonságra és egyetértésre lehet építeni.”
A pápa arra buzdította az ENSZ-t és a humanitárius szervezeteket, hogy újítsák meg elkötelezettségüket. Nyújtsanak segítséget a megpróbáltatást szenvedő nemzeteknek, hogy ismét kezükbe vehessék saját soruk irányítását, hogy félelmüket a remény válthassa fel.
A szentatya utalt elődje, Boldog XXIII. János Pacem in Terris k. enciklikájára, amely 40 évvel ezelőtt jelent meg. Ennek tanítása ma is érvényes, miszerint a társadalmi életet négy tartóoszlop támasztja alá, mégpedig az igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság. A minden esetben tragédiát okozó háborúk leginkább a fiatalokat sújtják, akiket a sok szenvedés az erőszak felé sodorhat. A felnőttek kötelessége, hogy a fiatalokat a béke, a testvéri szolidaritás jövőjére készítsék fel. Az egyház elsődleges küldetése, hogy hirdesse: Isten közel áll minden emberhez, ezért különös gondot fordít a népek közötti kapcsolatok kiépítésére.
Külön szólt a pápa a közel-keleti térségről. Figyelmeztetett: „A háború, amely ismét pusztított, nem lehet a konfliktusok megoldásának eszköze.” Emlékeztetve a 2001. szeptember 11-ei tragikus merényletre, a pápa arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy őszinte párbeszéd útján vitassa meg, melyek a terrorizmust kiváltó okok. A terrorizmus ugyanis elviselhetetlenül veszélybe sodorja a békét, mindenki közös javát. A békét a Szentföldön is állandó veszély fenyegeti – mondta a pápa, utalva rá, hogy a térség a történelem során mindig is konfliktusok színhelye volt. Az érdekelt vezetők bátran törekedjenek arra, hogy válaszoljanak a lakosság jogos elvárásaira, arra, hogy független és szuverén államban élhessenek szülőföldjükön. VR/MK