Új templommal gazdagodik Budapest

Hitünk szerint a templom a szentmise bemutatásának helye, az Eucharisztia őrzésének helye, a hívő közösség imádságának és az egyéni áhítat gyakorlásának szent helye. Egyfelől tehát kitüntetett pontja a közösség életének, másfelől pedig jel Egyházunk tagjai és a világi közösség számára. Arra mutat, hogy ennek a közösségnek, sőt ennek a nemzetnek és az egész emberiségnek az élete nem a véletlen játéka csupán, nem céltalan sodródás. Arra irányítja figyelmünket, hogy vannak az életben célok, hogy van értelme az alkotó munkának, a család, a társadalom életének -fogalmazott beszédében Erdő Péter. 

A főpásztor a Magyar Katolikus Rádiónak nyilatkozott az esemény kapcsán. Hangsúlyozta: fontos, hogy a családok együtt ünnepeljék a vasárnapot és az egyházi év nagy ünnepeit, a szülők és nagyszülők beszéljenek gyermekeiknek a hitünkről és arról, mire emlékezünk az ünnepek alkalmával. Ugyanakkor ezek nem merítik ki vallási életünk teljességét. Mert van templomunk, nem csak családi istentiszteltünk és megemlékezésünk.

Kitért a bíboros a templomok kulturális szerepére és értékére is. Elmondta, hogy a templomokra azért is szükség van, mert immár több mint ezer éve az európai épített örökség arculatának fontos jellemzői. A kereszténység kulturális jelenléte kézzelfogható a templomépületekben. Hogy ez mit jelent ma, azt időnként negatív oldalról látjuk: például mikor a délszláv háború idején minden etnikai közösség a másik templomait akarta elpusztítani – ezzel is eltörölni az emlékét annak a népnek, annak a kultúrának. Erdő Péter ezért azt kérte: „Ragaszkodjunk a saját emlékeinkhez, és életet vigyünk  a falai közé! Mert nem csupán a múlt emlékei ezek, mint ahogy mi magunk és a kultúránk sem csak a múlt emléke: hanem élő valóság és válasz a mai élet kérdéseire.”

A leendő templomot Boldog Meszlényi Zoltánnak szentelik. Erről a következőket mondta el a főpásztor: amikor egy egyházmegye a Szentatya döntése alapján egy új boldogot vagy szentet kap, illendő, hogy szenteljenek neki templomot is. Ez megtörtént Salkaházi Sára esetében az újpalotai templommal.

„Meszlényi Zoltán vértanút 2009 őszén avattuk boldoggá. Azóta új templom – igazi templom – ebben az egyházmegyében nem épült. Íme itt az első alkalom, éljünk vele.” Erdő Péter kiemelte azt is, hogy a plébánia, melynek területén az új templom felépül, Szent Adalbert püspök nevét viseli: „Egy vértanú püspök, aki az egyházmegye történetének elején van és egy másik vértanú püspök, aki itt van a közvetlen közelben – az a Meszlényi Zoltán, aki Szent Adalbertet különösen is tisztelte. Hatvanban, a szülővárosában Szent Adalbert templomában keresztelték, Esztergomban jelenleg ereklyéje a Szent Adalbert-oltárban van elhelyezve. Amikor előkészítettük neki a helyet a boldoggáavatás előtt, rendbe kellett hozni az oltárt, mert még a háború alatt a kupolából egy kő rázuhant az oltár menzájára, és eltörte a márványlapot. Ki kellett bontani, és új követ tenni a helyére. És mit láttunk ott? Szent Adalbert ereklyéje oltárkőbe foglalva és hitelesítve. A hitelesítő aláírás Meszlényi Zoltán püspöké volt. Most összetalálkozott a két vértanú. Pártfogásukra ma is nagy szükség van”

Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője.

Újbuda képviselőtestülete 2001-ben kötött előszerződést az Etele út 3. szám alatt álló telekre, amelyet az önkormányzat templomépítés és plébániaközpont céljára szándékozott átadni az egyházközségnek. A kerületi szabályozási terv elkészülte után a testület a 2008. június 19-i rendes nyilvános ülésén 33 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással szavazta meg a 2743 négyzetméteres telek 99 éves, térítésmentes használatba adásáról szóló előterjesztést. A terület átvételéről a szerződést ugyanazon év decemberében írták alá ünnepélyes keretek között.

A mai lágymányosi Szent Adalbert plébánia története 1919 őszéig nyúlik vissza. Már 1928 decemberében felmerült hivatalosan is a templomépítés gondolata. Egy évre rá a belügyminiszter engedélyezte a gyűjtést. 1930-ban lett önálló egyházközség a kápolnaegyesületből, ekkor költözött a templom a Hengermalom úton lévő barakkiskolából a mai helyére, a Fehérvári út 88. szám alá. Ezt követően épült fel a Galvani úton lévő Jeruzsálem-telepen a kápolna az ott élők számára (1933). Azután a közeli fuvartelepen kialakították az egyházközség kultúrházát, a szegényeket szolgáló karitászkonyhával együtt. A későbbiekben erre a területre épült volna az új, ezer férőhelyes templom- és plébániaegyüttes.

1940. január 1-jén plébánia rangra emelték az egyházközséget. 1950-től ennek a plébániának a tevékenysége is kizárólag a templomi szolgálatra korlátozódhatott – egészen 1991-ig. A hívek kezdeményezésére 1994-ben megalakult a Szent Adalbert Misszió Alapítvány, fellendült a hitélet. 1997-ben az alapítvány keretében megnyílt a térítésmentesen igénybe vehető Szent Erzsébet fogászati rendelő. A plébánia 2001-ben újra birtokba vette a Galvani úton lévő területet az ott található romos kápolnával, amelyet az egyházközség Musits Antal plébános vezetésével felújított – megáldására 2008. október 13-án került sor.

A templomépítés gondolata az ezredfordulón merült fel ismét. Erről 2008-ban, a szerződés aláírásakor így nyilatkozott a plébános az Új Embernek: „Már 1990 óta érlelődött a szándék az új idők lehetőségét szemlélve, hogy templomot kell építenünk. Új városrész alakult ki Lágymányosnak ezen a részén a hetvenes évek végére, mintegy 22 000 ember él a plébániánk területéhez tartozó panellakásokban. Jelenleg is sorra épülnek a lakónegyedek – és nincs egy látható templom. Nagyon sok feladatot kellett megoldani, hogy valóság legyen abból, amit az önkormányzat képviselői annak idején megszavaztak."

A templomépítés mellett gondolnak arra is, hogy a plébániai közösségnek lehetősége legyen az oktatás és a szeretetszolgálat végzésére. Terveik között szerepel különböző kulturális tevékenységek, hitoktatás, templomi énekkar, szakkörök számára alkalmas hely kialakítása.

Az új templom építtetője az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A templom és plébánia épületének terveit a Jahoda és Páricsy Építésziroda készítette, a kivitelezési munkák szakmai lebonyolítására és a műszaki ellenőrzésre a BAU-RAT Kft. kapott megbízást. Az építési munkák a meglévő jogerős építési engedély alapján ez év júniusában kezdődnek el.

Magyar Kurír

Fotó: MTI