Új világ – pénz nélkül?

Az amerikai bestseller-író, Hal Lindsey annak kapcsán fejti ki véleményét, hogy Klaus Schwab, a Davosi Világgazdasági Fórum alapítója nemrégiben azt nyilatkozta a CNN-nek: a jelenlegi gazdasági visszaesés „átalakulási válság”, amelyet egy „új világ” megteremtésére kell felhasználni. A szerző Nouriel Roubini közgazdászprofesszort is idézi, aki egy nyilatkozatában „gyakorlatilag fizetésképtelennek” nevezte a világ jelenlegi bankrendszerét.

A mostanihoz hasonló csődhelyzet legutóbb az 1930-as években alakult ki Amerikában és Európában. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy az emberek szinte bármit elfogadtak azoktól a vezetőktől – Franklin Delano Roosevelttől, illetve Adolf Hitlertől –, akik kiutat ígértek a válságból – írja Lindsey, majd így folytatja:

„Úgy vélem, a jelen »átalakulási válság« nyomán először is meg fogják szüntetni a készpénz használatát, mégpedig jó okkal: így gyakorlatilag megbénítható a készpénzfüggő kábítószer-kereskedelem, megelőzhetőek a pénzlopások; a papírpénz egyébként is piszkos, fertőzéseket terjeszt, drága az előállítása és a kezelése. S ami mindezt egy csapásra megoldja: az elektronikus pénzforgalom. Az egyetlen nehézség az emberek ellenállása, ám a nehéz idők kemény döntéseket hoznak, s ha a helyzet igazán elkeseredetté válik, az ellenállás csakhamar elpárolog.”

Ha mindez bekövetkezik, a történelem során először válik lehetővé, hogy a világ fölötti gazdasági hatalom egy szűk csoport, sőt akár egyetlen ember kezébe kerüljön. A Jelenések könyve – figyelmeztet Lindsey – éppen így írja le a végső megpróbáltatás idejét: a világ élén egyetlen totális gazdasági-politikai hatalom áll, amely elrendelheti, „hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét” (Jel 13,17). „Ami a patmoszi látomás óta eltelt húsz évszázadon át lehetetlennek tűnt, ma a szemünk előtt kezd megvalósulni" – idézi az amerikai szerzőt a WorldNetDaily internetes lap.

Lindsey gondolataival kapcsolatban Baritz Sarolta Laura OP közgazdász véleményét kérdeztük, aki rámutat: „A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság nemcsak a globális gazdasági hatalom összpontosulásnak esélyét adja meg, hanem lehetőséget teremt egy másfajta átalakulásra is: az emberiség értékrendjének és gondolkodásmódjának átalakulására azzal, hogy rámutat, hogy az eddigi gazdasági paradigma tarthatatlan, alternatívára van szükség. Létrejöhet általa, egy új paradigma alapján, egy olyan új világ is, amelyben a pénz eszköz valamilyen érték megvalósulásához, és nem cél, a gazdaságot a szabadság és a világ szféráinak (kultúra, környezet, társadalom) szolgálata jellemzi és erkölcsi normák határolják be; ahol az ember önérdekében a másik ember jólétének akarása is benne van, s ahol az emberi kapcsolatok, a bizalom, vagyis a társadalmi tőke súlya megelőzi a pénz tőke súlyát. Ebben az új világban úgy a mikro- és makrogazdálkodásnak, mint a pénzgazdálkodásnak – akár elektronikusan, akár készpénzben – célja a közjó: az ember egyéni és közösségi kiteljesedése.

Utópia ez? Az Egyház – évezredes hagyománya alapján kialakult – társadalmi tanításának gondolatai ezek, melyeket a gyakorlat is igazol. A megvalósítása egyedül csak rajtunk múlik. Tudunk-e és akarunk-e egyénileg és közösségileg gondolkodásunkban megújulni? A cselekvés alapja a gondolkodásmód. Erre épülnek rá a struktúrák. Ha elegendően gondolkodunk ebben a másik paradigmában, változni fognak a struktúrák is.

Szent Jánosnak, a Jelenések könyve szerzőjének evangéliumában olvashatjuk Jézus szavait: »Én vagyok, ne féljetek!« (Jn 6,20b) és: »A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot« (Jn 16,33b).”

Magyar Kurír