Újabb mérföldkőhöz értek Bálint Sándor boldoggáavatásában

2013. április 11., csütörtök | 17:02

Komoly állomáshoz érkezett Bálint Sándor néprajztudós boldoggáavatásának folyamata: az összegyűlt iratok alapján elkészült az összefoglaló munka, az úgynevezett positio – jelentette be április 10-én Ruppert József, az anyagot a Vatikánban gondozó posztulátor Szegeden, a püspöki székházban tartott sajtótájékoztatón.

Ruppert József tájékoztatása szerint a dokumentum az 1980-ban elhunyt szegedi néprajzkutató és művészettörténész élettörténetét dolgozza fel, bizonyítja hitéleti erősségét, erényeit, valamint olyan adatokat, kortársi tanúvallomásokat tartalmaz, amelyek alátámasztják, hogy Bálint Sándor „magas fokon gyakorolta a keresztény erényeket”.

A sajtótájékoztatón elhangzott: mostantól kezdve arra kell várni, hogy Bálint Sándor közbenjárásával csodálatos gyógyulás történjen, s majd igazolni ezt a csodát. Ez egy hosszú folyamat, amely évekig, de akár évszázadokig is eltarthat, azonban ez a következő lépés a boldoggáavatás folyamatában.

„Nagyon fontos, hogy a nép tudja: Bálint Sándor a boldoggáavatás felé halad, imádkozni lehet hozzá, terjesszék a hírét, mert ezzel lehet a legjobban segíteni a folyamatot” – fogalmazott a posztulátor.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke elmondta: Bálint Sándor abban az időben is hívőként gyakorolta szakmáját, a néprajztudományt, amikor ez nehézzé tette életét, s bár házassága tönkrement, visszafogadta volt feleségét, és haláláig hűségesen ápolta. Így munkájában és magánéletében egyaránt példát mutatott másoknak.

Bálint Sándor (1904-1980) boldoggáavatási eljárását 2005-ben az akkori szegedi megyés püspök, Gyulay Endre kezdeményezte. A boldoggáavatási eljárás abban az egyházmegyében indul, amelyben a jeles személy hosszú ideig élt, vagy ahol meghalt – Bálint Sándor esetében ez a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

Szegeden az egyházi bíróság eljárásában az ismerősök és tanúk meghallgatása mellett összegyűjtötték Bálint Sándor műveit, leveleit, és megírták életrajzát. Ezeket három vaskos kötetbe rendezték, ebből készült el a posztulátor által összegzett positio.

Bálint Sándor, akit „a legszögedibb szögedinek” tartanak, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.

MTI/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-bocsatasz-meg-testvereidnek-isten-sem-bocsat-meg-neked
Ferenc pápa: Ha nem bocsátasz meg testvéreidnek, Isten sem bocsát meg neked!

A Szentatya április 24-én folytatta a Miatyánkról szóló katekézissorozatát. Ma is az Úr imájának arról a mondatáról elmélkedett, amelyben azt kérjük, hogy az Úr engedje el adósságainkat, vétkeinket, amint mi is elengedjük embertársainkét. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

2019. április 24., szerda
az-otodik-evangelium-egy-multfeltaro-evtized-szentfoldon-voros-gyozo-akademikus-professzorral
Az Ötödik Evangélium – Egy múltfeltáró évtized a Szentföldön Vörös Győző akadémikus professzorral

A kutatások lenyűgöző eredményeiről és a 20. századi „előkutatásokra” visszatekintő dokumentációkból már a harmadik reprezentatív akadémiai monográfiája jelent meg. Húsvét alkalmából az „Ötödik Evangélium” üzeneteiről kérdeztük Vörös Győzőt.

2019. április 24., szerda