Újítsd meg csodáidat! – A Cor et Lumen Christi közösség hétvégéje

2018. október 10. szerda 15:48

„Újítsd meg csodáidat!” – ezzel a mottóval rendezték meg szeptember 29–30-án a Cor et Lumen Christi közösség immár hagyományos lelkigyakorlatos hétvégéjét. A főelőadó Damian Stayne, a közösség angol alapítója volt. Egy résztvevő beszámolóját adjuk közre.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Újítsd meg csodáidat! – ezért imádkozik a Sirák fia könyvének szerzője (Sir 36,5), ezt kérik az első jeruzsálemi keresztények (vö. ApCsel 4,30), és ennek jegyében gyűlt össze közel nyolcszáz ember a budai Folyondár Sportközpontban.

De milyen csodák megújulását kérjük az Úrtól? Milyen jelekért imádkozunk? Egyáltalán, miért van szükségünk nekünk, hívő keresztényeknek jelekre és csodákra? A hétvége sűrű programja során minden résztvevő választ kaphatott ezekre a kérdésekre. A szentmisék, a dicsőítés, a tanítások, a közbenjáró ima, a gyógyító imaszolgálat mind olyan alkalom volt, amikor megnyilvánult Isten ereje a rá hittel vágyakozók számára.

Damian Stayne, a közösség angol alapítója, a hétvége főelőadója az első tanításban arra biztatott minket, hogy legyünk bátrak, mint Dávid Góliáttal szemben. Töltsük meg az elménket Jézus ígéreteivel, merjünk nagyot gondolni, nagy dolgokban hinni, nagy dolgokról beszélni, és meg fogjuk látni, hogy Isten nagy dolgokat visz majd végbe általunk. Ez a bátorság, mondta Damian, Istenen alapul, és azon, amit Ő mondott. Az Istenbe vetett hit átalakít, és képessé tesz az Ő erejének hordozására. A tanítást követően tanúságtételeket hallottunk a közösség Angliában élő tagjaitól, akik olyan esetekről számoltak be, amikor utcai vagy iskolai evangelizáció során fizikai gyógyulások történtek. Különösen megrázó volt az a történet, amikor muszlim nőkért imádkoztak Jézus nevében, akik a gyógyulás után megnyíltak Jézus felé.

A szombat délelőtti szentmisén, melyet Földi Tibor ladánybenei plébános mutatott be több paptestvérrel együtt, a főangyalokat ünnepeltük, és arra kaptunk meghívást, hogy higgyük és várjuk, hogy „még nagyobb dolgokat is fogunk látni” (vö. Jn 1,50).

A délutáni tanítás során Damian arról beszélt, hogy a Szentlélek karizmáinak és erejének befogadása által képesek leszünk azt az uralmat gyakorolni a teremtett világ felett, melyet Isten megadott az embernek a teremtéskor (vö. Ter 1,28), hogy eljuttasson minden dolgot a rendeltetésére. Ezt az uralmat gyakorolhatjuk és gyakorolnunk kell Isten Országának érdekében nap mint nap. Fontos, hogy mindennap az imában feltegyük a kérdést: Uram, melyek azok a helyzetek, amelyekre hatással tudok lenni a Te Országod javára? Hogyan és mikor kell lépnem? Amikor pedig látjuk, hogy mit kell tennünk, vállalnunk kell a kockázatot, ki kell lépnünk a csónakból, és cselekednünk kell. A talentumokról szóló példabeszéd alapján Damian arra biztatott, hogy bízzunk az Atyában, aki azért adta nekünk a talentumainkat, hogy azokat bátran befektessük, kockáztassunk, hogy még többet kapjunk. Hiszen aki a biztosra játszik, sosem fogja megtapasztalni az igazi örömöt. A délutáni tanítás a Szentlélek hívásával ért véget.

A szombat esti gyógyító alkalomra megtelt a sportcsarnok lelátója is. A hit növekedéséért, a bűnbánatért és a megbocsátásért mondott imádság és dicsőítés után Damian vezetésével folyt a közbenjáró ima a különböző betegségekből való gyógyulásért. A színpadra egymás után érkeztek a betegségükből gyógyulást tapasztaló hálás emberek. Nagyjából nyolcvan gerincfájós, hallás- és látássérült, mozgásszervi fájdalmakkal küzdő ember tett tanúságot arról, hogy enyhült vagy teljesen megszűnt a fájdalom, lát, hall, tudja mozgatni a tagjait! Az egyik imádság közben a terem hátsó részén többen örömujjongással fogadták, ahogy a mankókkal érkező hölgy leteszi azokat, és ugrálva körbefutja a küzdőtér szabad tereit. Egy másik résztvevő így számolt be a vele történtekről: „Gyógyulásért érkeztem, azért, hogy jobban tudjak lélegezni, azt akartam, hogy Jézus gyógyítsa meg az orrom, mert nem tudok emiatt jól aludni. De Jézus mást gyógyított meg. Az elején azt mondtam a barátomnak, hogy akarom látni és érezni Isten erejét, és Jézus pontosan ezt tette. Meggyógyította a gerincem, éreztem minden csontot és izmot, amely a gerincemhez kapcsolódik, ahogy mozogtak és helyreálltak. Nem imádkoztam különösebben a gerincemért, de Jézus másképp döntött. Most, húsz év után először, tudok normálisan egyenesen állni. Erre korábban körülbelül harminc másodpercig voltam képes.”

A köztünk élő feltámadt Jézus Krisztus nevének és jelenlétének dicsőséges erejéről szólt a vasárnap délelőtti tanítás, amelyben Damian a Jézus-imát ajánlotta mindazoknak, akik Isten jelenlétére szomjaznak. A tanítást követő Tűz és Fény szentségimádás másfél órája alatt pedig minden nyitott szívű jelenlévő megtapasztalhatta az Oltáriszentségben önmagát nekünk ajándékozó Jézus és az Ő Szentlelke átalakító, gyógyító, szabadító erejét. A dicsőítés és imádás egyszerre mély és felemelő pillanatai voltak ezek, vágyakozó és hálás emberek vették körül az Úr Jézust, állva, térdelve, feléje tárt vagy összekulcsolt kezekkel fejezték ki hódolatukat, szeretetüket.

Vasárnap délután Fábry Kornél, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus általános titkárságának főtitkára beszélt az Oltáriszentségben jelen levő Krisztusról, ennek jelentőségéről, kegyelmi hatásairól, sok vidám és komolyabb példával alátámasztva mondandóját.

A hétvége zárásaként a vasárnapi szentmisét Snell György esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be. Szentírás vasárnapja alkalmából a püspök Szent Jeromos példáját állította elénk, és a Szentírás ismeretére és szeretetére buzdított.

Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké (Zsid 13,8). Nyilvános működése során Jézus igehirdetését csodás gyógyulások, szabadulások kísérték. Jézussal eljött közénk Isten Országa, és köztünk is maradt. Ez a hétvége megerősítést adott, hogy a feltámadt Jézus velünk van, gyógyítja testi-lelki sebeinket, szabaddá tesz, és betölt Szentlelkével, hogy az Ő erejében járva tanúságot tegyünk erről az Országról. Ez a hétvége vágyat ébresztett, hogy még többet kérjünk: több hitet, több erőt, több szeretetet. Többet Isten jelenlétéből. Ez a hétvége bizonyság volt arról, hogy amit Jézus nevében az Atyától kérünk, azt megkapjuk.

A zenei szolgálatot a Te Deum dicsőítő zenekar látta el. 

Szöveg: Vadász Kinga

Fotó: Nyuli Boglárka, Szabó Szilvia

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
papi-szolgalat-kommunizmus-idejen-varju-imre-atyaval-beszelgettunk-20181022155222
Papi szolgálat a kommunizmus idején – Varjú Imre atyával beszélgettünk

Varjú Imre azok között a papok között volt, akik 1956-ban a kórházakban segédkeztek, iratokat sokszorosítottak, majd a megtorlás idején börtönbe kerültek. A súlyos történelmi pillanatokban átélt tapasztalatairól kérdeztük őt. A 2014-ben készült interjúnkat olvashatják nemzeti ünnepünk alkalmából.

12:00
az-eucharisztia-az-egyhaz-eletenek-forrasa-egyhazmegyei-eucharisztikus-lelkinap-oroshazan
Az Eucharisztia az Egyház életének forrása – Egyházmegyei eucharisztikus lelkinap Orosházán

A második előkészületi évre meghirdetett mottó jegyében szerveztek egyházmegyei lelkinapot október 20-án a Békés megyei Orosházán. Az eseménynek a város Jézus Szíve-temploma adott otthont, melynek szomszédságában áll az egyetlen olyan kültéri emlékmű, melyet az 1938-as kettős szentévben állítottak.

2018. október 22. hétfő