Újratemették a mártírhalált halt Vezér Ferenc pálos rendi atyát

Az 1914-ben Erdélyben Szaniszló településen született Vezér György Ferenc szerzetes földi maradványait a Gellért-hegyen, a Sziklatemplomban ravatalozták fel. A búcsúztatás után motoros kísérettel szállították Budapestről a pálosszentkúti Mária kegyhelyre. A pálos rendi szerzetes utolsó állomáshelye volt a Petőfiszálláshoz tartozó Pálosszentkút. 

A temetésen Lezsák Sándor beszédében kiemelte: a régóta várt újratemetés nem csak arról szól, hogy méltóképpen pótoljuk az elmaradt végtisztességet és végső nyughelyén gyászoljuk páter Vezér Ferenc szerzetest. Az újratemetésre nekünk is, a kommunista vészkorszakot túlélőknek is erősen szükségünk van - mondta, hozzátéve: az újratemetés része, annak a történelmi igazságtételnek, ami a közelmúltat megtisztítja a hazugságoktól.

A temetés előtti gyászmisét Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálta, aki beszédében kiemelte: most tudjuk meg, hogy a "kommunizmus pusztító őrülete" százmillió ember halálát okozta, közöttük 6 millió vértanúét, aki keresztény hite miatt halt meg.

A gyászszertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az új államfő megválasztásáig a köztársasági elnök feladatát és hatáskörét gyakorolja.

A Petőfiszállást Pálosszentkúttal összekötő utat, melyet a mártírhalált halt szerzetesről neveztek el, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök áldotta meg.

A temetési szertartást Bátor Botond, a Pálos Rend magyarországi tartományfőnöke végezte. A közel négy órás szertartás után a Máté István szobrászművész által készített emlékművet is leleplezték, mely Lezsák Sándor felajánlásával készült el.

Vezér György 1914. március 23-án született, a Szatmár megyei Szaniszló  faluban. 1926-ban Esztergomban, a szalézi nevelőintézetben tanult, majd a bencés gimnáziumban érettségizett.  1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte pappá 1940. január 28-án. Lelkipásztorként működött a budapesti Sziklatemplomban és Pécsett is - mindkét helyen házgondnoki feladatokat is ellátott. Legfontosabb állomáshelye azonban Pálosszentkút volt, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal, több időszakon keresztül egy ideig házfőnökként és a helyi lelkészség vezetőjeként is szolgált. 1946 januárjától a magyarországi pálos rendtartomány vezetésében is részt vett, mint II. tartományi tanácsos. A kommunista hatalom több alkalommal próbálta perbe fogni, megtörni. 1951. március 20-án letartóztatták. Koholt vádakon alapuló ügyét a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perhez csatolták. A kihallgatások során megkínozták, majd a Grősz-per IX. rendű vádlottjaként halálra ítélték. 1951. augusztus 3-án végezték ki Budapesten a Gyűjtőfogházban. 1992. február 17-én a Legfelsőbb Bíróság a vádak alól P. Vezér Ferencet felmentette. Földi maradványait hosszas kutatómunka után találták meg a Rákoskeresztúri új köztemető 289-as parcellájában.

MTI/Magyar Kurír

Fotó: MTI