Ukrán egyházi vezetők nyilatkozata Kijev EU-integrációs törekvéseiért

„Meggyőződésünk, hogy Ukrajnának ez a választása nem áll szemben – és nem is szabad szembeállítani – történelmi szomszédunkkal, Oroszországgal, amelynek államisága, történelme és kultúrája szintén szorosan kötődik Európához. Reméljük, hogy az orosz nép és az orosz állam elismeri és tiszteletben tartja Ukrajnának mint független államnak a jogát a jövőbe vezető útja megválasztásában, miként Ukrajna is elismeri és tiszteletben tartja az Oroszországi Föderáció függetlenségét és szuverenitását” – áll a nyilatkozatban, amelyet ortodox, római katolikus, evangélikus, lutheránus és muszlim egyházi és vallási intézményvezetők írtak alá. Hozzáfűzték, hogy bölcs döntést várnak Moszkvától a kérdésben.

Noha a mai egyesült Európában – akárcsak Ukrajnában – sok dolog változtatásra, javításra szorul, a hagyományos szellemi, kulturális, családi és erkölcsi értékek, amelyeken Európa népeinek élete évszázadok óta alapul, drága kincs. „Ezeket értékelnünk, közösen őriznünk, óvnunk és gyarapítanunk kell” – hangsúlyozták a dokumentum aláírói.

Az utóbbi időben az orosz médiában számos támadás érte Ukrajnát európai integrációs törekvései miatt. A Rosszija 1 orosz televízió egyik műsorvezetője apokaliptikus képet festett, kommentálva azt, hogy Kijev szabadkereskedelmet is magába foglaló társulási megállapodást készül aláírni az Európai Unióval a november végi vilniusi EU-csúcsértekezleten. A műsorvezető Ukrajnát egy szakadékba zuhanó repülőgéphez hasonlította, amelyen az Európai Unió német nyelvű himnusza szól, miközben az utasok mit sem sejtenek a közelgő tragédiáról. Oroszországot viszont úgy állította be, mint aki segédkezet nyújt a tönk szélére sodródó Ukrajnának. A kommentár komoly felháborodást váltott ki az ukránokban, Viktor Janukovics elnök is nemtetszését fejezte ki.

Ukrajna lakosságának jó része ortodox vallású, az ország nyugati részében viszont jelentős számban élnek görög és római katolikusok, a Krími Autonóm Köztársaságban pedig számottevő a muszlimok aránya. Egy nyáron közzétett felmérés szerint a különböző intézmények közül az egyházak iránt a legnagyobb a bizalom az ukrán lakosság körében.

MTI/Magyar Kurír