
Elmélkedéseiben az érsek nyomatékosan elítéli a szekularizálódott modern társadalom rossz szokásait, s arra szólítja fel a keresztényeket, hogy mondjanak ellene a hedonista társadalom „monoton propagandájának”, amely az embert arra csábítja, hogy „önzésbe süllyedjen”.
A vatikáni általános helynök érsek ezzel az „alattomos propagandával” szemben foglal állást, amely „a gonosz őrült helyesléséhez” vezet, egy „abszurd sátán-kultuszhoz, tébolyult bűnvágyhoz, egy lelkiismeretlen, hamis szabadsághoz, amely a szeszélyességet, a bűnt és az önzést magasztalja”.
Comastri érsek elmondása szerint meditációi két szempont körül forognak: „a bűn romboló ereje” és Isten szeretetének gyógyító ereje körül. A Megfeszítettről elmélkedve Krisztus szenvedéstörténetéről mint „az egész emberiség történetéről” beszél.
A nagypénteki elmélkedéseket az érsek Benedek pápa felkérésére készítette el, s bizonyos mértékig azon szemlélődéssorozathoz kapcsolódnak, amelyeket a pápa egy évvel ezelőtt Ratzinger bíborosként tartott Krisztus szenvedéséről. Ezekben a pápa az egyházat süllyedő csónakhoz hasonlította, amely „már megtelt vízzel, csupa lyuk”. Elítélte nemcsak korunk „istentelen szekularizmusát”, hanem a katolikus egyházon belüli „mocskot” is.
XVI. Benedek pápa nagypénteken, április 14-én vezeti majd a keresztutat. A nyugati nagypénteki liturgia e római hagyománya 1750-re nyúlik vissza. Hosszabb szünet után VI. Pál pápa vezette be újra 1964-ben.
Kath.net/Magyar Kurír