Úrangyala imádság Jézus megkeresztelkedése ünnepén

Benedek pápa január 7-én délelőtt a Sixtus-kápolnában bemutatott ünnepi szentmise keretében tizenhárom gyermeket részesített a keresztség szentségében. A Szentmise után délben dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter térre egybegyűlt híveket és zarándokokat, s elimádkozta velük az Úrangyalát.

Beszédében a Szentatya Jézus megkeresztelkedésének ünnepéről elmélkedett, amely lezárja a karácsonyi időt. A liturgia Jézus Jordánban történt megkeresztelkedésének történetét állítja elénk, Lukács megfogalmazásában. Az evangélista elmondja, hogy miután Jézus sok más emberrel együtt, akiket az előfutár tanítása Jánoshoz vonzott, megkeresztelkedett, imádsága közben megnyílt az ég, s galamb képében leszállt rá a Szentlélek. S akkor egy hang hallatszott a magasságból: „Te vagy az én szeretett fiam, benned telik kedvem” (vö. Lk 3,22).

Jézus megkeresztelkedéséről megemlékezik, ha más mértékben is, az összes többi evangélista is. Része volt ugyanis az apostoli tanításnak, hiszen ez jelentette a kiindulópontját azon tettek és szavak sorának, amelyről a tanítványoknak tanúságot kellett tenniük (vö. ApCsel 1,21–22; 10,37–41). Az apostoli közösség nagyon fontosnak tartotta, nemcsak azért, mert a történelem folyamán akkor először mutatkozott meg a szentháromságos titok világosan és teljes valójában, hanem azért is, mert ezzel az eseménnyel vette kezdetét Jézus nyilvános működése Palesztina útjain. Jézusnak a Jordánban történt megkeresztelkedése előképe a kereszten végbement vér-keresztségnek, s szimbóluma az egész szentségi működésnek, amellyel a Megváltó véghezviszi az emberiség üdvözítését. „Íme ezért szentelt akkora érdeklődést a patrisztikus hagyomány ennek az ünnepnek, amely a húsvét után a legősibb. 'Krisztus keresztségében a világ megszentelődik, a bűnök bocsánatot nyernek, a víz és a Szentlélek által új teremtményekké válnak', énekli ma a Benedictus antifónája.” – fogalmazott Benedek pápa.

Szoros összefüggés van Krisztus megkeresztelkedése és a mi keresztségünk között. A Jordánnál megnyílnak az egek (vö. Lk 3,21), hogy jelezzék: a Megváltó feltárta előttünk az üdvösség útját, és mi azt éppen a „vízből és Szentlélekből” való újjászületésnek (Jn 3,5) köszönhetően járhatjuk be, ami a keresztségben valósul meg. Az által ugyanis beoltatunk Krisztus titokzatos testébe, amely az Egyház, meghalunk és föltámadunk vele, belé öltözünk, amint azt Pál apostol több alkalommal is kiemeli (vö. 1Kor 12,13; Róm 6,3–5; Gal 3,27). A keresztségből tehát az az elköteleződés fakad, hogy Jézust „hallgassuk”: higgyünk benne és kövessük, engedelmeskedve akaratának, Isten akaratának. Így törekedhetünk valamennyien az életszentségre, arra a célra, amely – mint arra a II. Vatikáni Zsinat is emlékeztetett – minden megkeresztelt ember hivatása. „Segítsen minket ebben Mária, Isten szeretett Fiának édesanyja, hogy mindig hűek maradjunk keresztségünkhöz” – zárta szavait a pápa.

VIS/Magyar Kurír

Kép: Korazym.org