Úrnapja Veszprémben

Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön tartja minden évben a Katolikus Egyház.  Magyarországon a húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

Veszprémben június 2-án Márfi Gyula érsek a kispapok asszisztenciájával ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Mihály-bazilikában.

Homíliájában az Oltáriszentségről beszélt mint az új és örök szövetséget megszentelő, megpecsételő áldozatról. Felidézte a Kivonulás könyvében leírt Sinai-hegyi szövetségkötést, amelyben miután Mózes kihirdette az Úr minden szavát, a tízparancsolatot és az Ígéret földjével kapcsolatos ígéretet, a nép pedig kijelentette, hogy megteszik mindazt, amit az Úr mondott és engedelmesek lesznek, fiatal bikákat áldoztak az Úrnak. A kiömlött vér felét Mózes az oltárra öntötte, a másik felét pedig medencékbe, és ezzel meghintette a népet. Ez a vér volt az, ami szimbolikusan egybekötötte Istent és szövetségesét, a népet. A vér pecsételte meg Istennek és választott népének szövetségét. Sajnos azonban ez a szövetség bomladozott a történelem folyamán. Nagypénteken, amikor a választott nép fiai halára adták Isten emberré lett Fiát, véglegesen felbomlott. Ezért Jézus Krisztus még előtte, nagycsütörtökön új és örök szövetséget hozott létre, amelyet másnap saját vérével pecsételt meg.

A szentmise után körmenetet tartottak a veszprémi várban. Az ünnepi menetet a légierő zenekara kísérte, Katona János alezredes vezényletével, a várban felállított oltárok között.

Az érseki homília meghallgatható itt.

Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír