Július elején váratlan veszteség érte Santiago de Compostela székesegyházát, mert ellopták az úgynevezett Kallixtusz-kódexet. A sajtóban főleg azt emlegetik, hogy a Compostelába vezető zarándokút első leírását tartalmazza.
A „Liber Sancti Iacobi”-t közismertebb nevén Kallixtusz-kódexnek ismerik és sokkal több, mint a compostelai zarándokutat bemutató útikönyv. A XII. században keletkezett kódexet az idősebbik Jakab apostolról nevezték el, és a compostelai egyház állította össze azért, hogy igazolja az apostol kultuszának nagy nemzetközi tekintélyét, de azt is, hogy a nyugati zarándokok miért tartják fontosnak az apostol kegyhelyét.
Talán ez a két legfontosabb jelentősége. Anekdotaként még hozzá lehet tenni, hogy igazából nem is II. Callixtus pápa írta, ahogy egyébként a kódex első könyvének sok szövegéből lehetne gondolni. A közkeletű elnevezés talán innen ered, de Diego Gelmírez püspök és a compostelai egyházmegye hálájáról van szó, mert ez a pápa adományozta 1120-ban a metropolita címet Santiago de Compostelának, és ezzel érseki rangra is emelte.
A zarándokút első leírásán kívül nyilván még vannak más különlegességei a kódexnek. Melyek ezek?
Inkább a kódex tartalmában, mint miniatúráinak szépségében rejlik jelentősége, bár az a kevés is nagyon szép, főleg az első könyv „I” kezdőbetűje, amelyen az idősebb Jakab apostol éppen áldást oszt evangéliummal a kezében. De a IV. könyvben a Nagy Károly frank királynak ajánlott kettős oldal is szép. A képen Reims érseke írja a saját könyvét, és a császár hadserege éppen elindul Aachenből az akkor még Hispániának nevezett félszigetre. A seregnek az volt a célja, hogy visszaszerezze Szent Jakab sírját, de ez a könyv nem történelmi tény, hanem puszta irodalom, de egyben a középkori krónikairodalom egyik nagy munkája.
Minden kódex szerkezete hasonló felépítésű, ez mennyiben tér el a többitől, ha eltér? Hány részből áll, és mit tartalmaznak az egyes részek?
Az összeállítás ötlete onnan származik, hogy Diego Gelmírez püspök a XII. század elején egy olyan nagy dokumentumot akart, amely összegyűjti az apostol nagy cselekedeteit. A könyvben természetesen szó esett Jakab csodáiról, a katedrális gazdag liturgiájáról, valamint arról az európai kultúráról, amely a zarándokút révén is formálódott. A XII század közepére elkészült a kódex, amely azonban azóta eltűnt, és a legrégibb, és legteljesebb lehetett a világon létező kódexek közül.
A Kallixtusz-kódex öt könyve nagyon eltérő terjedelmű. Az első a leghosszabb, csaknem a kódex felét teszi ki, és a Santiagóban használt liturgiát foglalja össze; nagyon fontos a „Veneranda Dies” kezdetű szentbeszéd, mert fontos részleteket árul el a zarándokokról és az útról. Például az olyan fontos elemek jelentéséről, mint a szentháromságban való hitet igazoló zarándok vándorbot, akárcsak a jó cselekedeteket jelentő híres zarándokkagyló (a „vieira”), amelyekkel a vándornak élete végéig erősítenie kell hitét.
A második Szent Jakab 22 csodáját írja le, némelyik a tengeren történt, és ezekben a Jeruzsálemből érkező zarándokok a főszereplők, akik a viharok vagy az őket érő kalóztámadások idején Szent Jakabra bízták sorsukat.
A harmadik az apostol holttestének Galíciáig tartó utazásáról szól, miután meghalt Jeruzsálemben. Ezzel azt bizonyítja, hogy a IX. században Palesztinától milyen messze találták meg az apostol sírját.
A negyedik igazi kalandregény. Főszereplői Nagy Károly és a krónikás énekek hősei. Ebben a történetben a császár találja meg Szent Jakab sírját, ő építteti meg az első katedrálist, harcol a muzulmánok ellen, hadserege legyőzi őket, de végül vereséget szenved Roncesvallesnél (a Roland énekben Roncevaux-nál). A kódexből ez a könyv terjedt el a leginkább Európában, mert az ötből ezt másolták le a legtöbbször.
Az ötödik könyv a francia klerikus, Aymeric Picaud munkája, aki leírja a zarándokút franciaországi és spanyolországi szakaszait.
Mit jelent a Kallixtusz-kódex a galíciaiaknak?
Ez a kódex főleg a galíciaiaknak és a spanyoloknak fontos, de az európaiaknak is, mert belső szépsége mellett – ugyanis kevés a miniatúra benne - jelentőségét inkább a szövegek európaiságának köszönheti. Másrészt a középkori nyugat egyik fő kulturális központjában állították össze a kódexet. Újító jellegű zenei darabok is belekerültek, amelyek nagyon is kapcsolódnak Párizs polifón zenéjéhez. Harmadrészt igazolja az Európához való tartozást a Santiagóba tartó zarándokút révén, hiszen abban a korban is mindenféle náció találkozik a székesegyházban, hajói között számtalan nyelven beszélnek és a zarándokút az európai önazonosság kultúrájának olvasztótégelye, amely jórészt a XI-XIII. század során alakult ki.
Az ír és kelta származású kanadai énekesnő, Loreena McKennitt The Mask and Mirror c. albumán szerepel a Santiago című dal. Van valami köze a kódexhez?
X. (Bölcs) Alfonz irodalmi udvarában a XIII. század közepén nagyon sok Szűz Mária-éneket írtak galíciai nyelven, mert ez volt a legmegfelelőbb nyelv a középkori félszigeti spanyol nyelv költészetéhez. Természetesen Portugáliát is beleértve. Loreena McKennitt azután komponálta csodálatos dalát, hogy többször is járt a városban, és láthatta a Dicsőség Kapuját, és „fölfedezte” Galícia kelta lelkét. Kétségtelen, hogy X. Alfonz valamelyik cantigája ihlette, hogy ’újközépkori’ hangulatot adjon saját szerzeményének.
Sobieski Tamás/Magyar Kurír